A Sorg – villa története

A villa épületének helyet adó leányfalui birtokot Lingel János, a híres bútorgyár alapító Lingel Károly kisebbik fia vásárolta 1902-ben. Nagyméretű, bajor típusú kastélyt épített, parkosította a kertet, a domboldalba pedig gyümölcsöst telepített. Az ingatlan 1938-ig volt a Lingel család tulajdonában, akkor adták el Nagykovácsi Milenkónak, a Holzer Divatház, később Úttörő Áruházként ismert fővárosi üzletközpont akkori tulajdonosának. A források szerint a gazdag kereskedő súlyosan szívbeteg felesége nem tudott feljárni a házhoz vezető meredek úton, ezért hamar túladtak rajta.

A villát 1939-ben vásárolta meg a Sorg család. Idősebb Sorg Antal a XX. század első felének legfoglalkoztatottabb és az egyik legnagyobb építőipari cégének tulajdonosa volt. Tevékenysége a kisebb munkáktól kezdve a budapesti nagyberuházások építéséig mindent felölelt. A nagyobb épületek terveit olyan építészekkel készíttették el, mint Lechner Jenő vagy Alpár Ignác. Sorg Antal az 1920-as években a „kormányzó építőmestere” lett, 1928-ban kornányfőtanácsosi címet is kapott, családja pedig baráti viszonyt ápolt a Horthy-famíliával. A leányfalusi kastélyt idősebb fia, ifjabb Sorg Antal építtette át, és 1943-ra nyerte el teljes pompáját.

A Magyar Építőművészet folyóirat 1943. augusztusi száma részletes leírással és számos fotóval mutatja be a birtokot.

„A ház építtetője évekig élt Amerikában, hosszabb időt töltött az argentínai Córdobában, ahol a legtisztább koloniális stílus fejlődött ki. Ott szerzett élményeit öntötte tehát téglába-fába-kőbe, amikor (…) egy dél-amerikai palotát emelt a Duna partján. A neves képző- és iparművész, Falus Elek kapta a megbízást a megvalósításra, és a folyóirat képei bizonyítják, hogy nem is otthont, inkább műtárgyat alkotott. A romantikus, tornyos palota tágas és mégis otthonos belsőt rejtett, ahol csodás egységbe olvadtak a robusztus bútorok, a kovácsoltvas rácsok, a súlyos kárpitok és persze a modern élet olyan kellékei, mint a központi fűtés és az étellift. A kertből pedig nem hiányozhatott a teniszpálya és az autógarázs.”

Mindez a második világháború idején történt. A front közeledtével 1944 végén a Sorg fiúk családjaikkal együtt Németországba, majd onnan Argentínába költöztek. Idősebb Sorg Antal nem hagyta el az országot, a kommunista hatalom  pedig 1946-ban perbe fogta. Népbírósági ítélet nyomán vállalatát felszámolták, vagyonát elkobozták őt pedig letartóztatták, bebörtönözték, melynek következtében 1948-ban, a hivatalos jegyzőkönyv szerint „végelgyengülésben” elhalálozott.

A Sorg-villa a háború végén volt szovjet főhadiszállás is, majd államosították, így vált Tildy Zoltán köztársasági elnöki nyaralójává, utána pedig az állampárt vezetőinek elzárt pihenőhelyévé. Érdekesség, hogy levéltári források szerint:

„1956. november 16-án Leányfalun Georgij Malenkov, Mihail Szuszlov, Ivan Szerov hadseregtábornok és Kádár János részvételével szigorúan titkos találkozót tartanak. A szovjetek ismertetik Kádárral a Nagy Imre-csoport elrablásának és Romániába deportálásának tervét; Kádár, anélkül,hogy a kormányt tájékoztatná, beleegyezését adja a tervhez. E titkos tárgyalás helyszíne a kormányüdülőként szolgáló egykori Sorg –villa.”

Kádár János a Magyar Szocialista Munkáspárt első titkára ezt követően magánnyaralóként használta a terebélyes, 7 hektáros kerttel rendelkező ingatlant. A helyiek számos anekdotát ismernek a „Kádár-villa” időszakából.

2003-ban „lakossági kezdeményezésre” a teljes ingatlant műemléki védettség alá vonták. 

2006-ban a pusztuló villát az állam az önkormányzat tulajdonába helyezte, az akkori faluvezetés  20 millió forint értékben vásárolt meg egykori berendezési tárgyakat. Sajtóhírek szerint, amikor az ingatlan a kincstár birtokába került, másfél milliárd forintra taksálták értékét. Miután a település megkapta, az akkori faluvezetés néhány hónapon belül értékesíteni kívánta 380 millió forintért. Mindez éppen a 2006-os önkormányzati választások kampányában történt, az ingatlan eladását a közfelháborodás hatására végül visszavonták. Az új testület ennek duplájáért, 650 millió forintért hirdette meg 2007-ben az ingatlant, azzal a megkötéssel, hogy a villa eladása idegenforgalmi célokat kell szolgáljon. Komoly vételi szándék azonban nem került az egymást követő képviselő-testületek elé, és csupán filmforgatások előtt nyílt ki nagy ritkán a Sorg-villa egyre rozsdásabb kapuja.

A 2014-ben megválasztott faluvezetés úgy döntött, hogy új életet lehel a kihasználatlan villába. Az önkormányzat elvégeztette a legfontosabb karbantartási munkákat, megszüntette a beázásokat, rendezte a kastély környezetét. Az egyik melléképületet a helyi cserkészcsapatnak engedte át használatra, melyet ők tartanak rendben. Az önkormányzat nemcsak megóvta az egyedülállóan szép épületet a további pusztulástól, de alkalmassá is tette rendezvények megtartására. Marketingtevékenységgel, médiamegjelenésekkel és több országos sajtóvisszhangot kiváltott kulturális rendezvénnyel irányított nagyobb figyelmet a Sorg-villára. 2018-ban és 2019-ben már szinte az összes nyári hétvégén sikerült rendezvényekre, esküvői alkalmakra bérbe adni a villát. Nem csoda, hiszen ennél ideálisabb és romantikusabb esküvői helyszínt a főváros vonzáskörzetében nehéz lenne találni. Emellett egyre gyakrabban érkeznek filmes stábok is a helyszínre. A Sorg-villa immár jelentős bevételt és hírnevet hoz Leányfalu számára.

A jelenleg is műemléki védelem alatt álló, összességében 2500 négyzetméternyi építmény és a 71.200 négyzetméternyi földterület fenntartása és méltó hasznosítása azonban feszegeti az önkormányzat jelenlegi lehetőségeit, ezért a település komoly befektetők jelentkezését várja a Sorg-villa hosszú távú hasznosítása érdekében.

                                                                                               Összeállította: Adorján András