Helytörténet‎ > ‎

Pócsmegyer-Leányfalu története

l6l0-ben Gugyi István ás Orsy Tamás birtoka volt*
1612-bea kezdték mag betelepítését e 1 két család kihaltával 1638-ban Esterházy Pál /+1645/ kapta adományul, aki már 1627-ben megszerezte Tahi, Leányfalu pusztákat is. A Pest megyében fekvő helyiségekbe való beiktatás a török jelenléte miatt, még a nógrádi várban ment végbe Pócsmegyer és a hozzá tartózó helységek 1848-ig maradtak az Eszterházy-család birtokában; ekkor a családba beházasodott Breuer Ágoston gróf örökölte, aki 1860 táján több vállalkozónak adta el*

Iványi Emma, Czecze Barnáné: Az Eszterházy család zólyomi ágának levéltára : Repertórium (Levéltári leltárak 20. Budapest, 1963)


   
P. szekció, 1291.-III. Uradalmi iratok (29. oldal)





SZENTENDREI JÁRÁS Pest-Püis-Solt-Kiskun vm. 1950. H. l-jétől Pest m.
Nk.: Békásmegyer, Budakalász, Csobánka, Dunabogdány, Kisoroszi, Pilisborosjenő, Piliscsaba, Pilisszentlászló, Pócsmegyer, Pomáz, Szigetmonostor, Tahitótfalu, Visegrád
Kjg.: püisszántói
- 1947. augusztus l-jével Pilisszántó és Püisszentkereszt községeket nagyközséggé szervezték, egyidejűleg a pilisszántói körjegyzőséget megszüntették. (159.459/1947. HI/2. BM sz. r.-RK 1947. 17. sz.)
-1948. december 31 -ével Piliscsaba nagyközséget, s a hozzá beosztott Klotüdliget községet a budakörnyéki járáshoz osztották be.
(168.570/1947. ni.1-2. BM sz. r.-RK 1948.22. sz.)
- 1949. április l-jével Pócsmegyert és Szigetmonostort kisközségekké visszaminősítették, egyidejűleg az újonnan szervezett szigetmonostori körjegyzőséghez osztották be. (5.203-34-16/1949. 1/8. BM sz. r.-RK 1949.11. sz.)
- 1949. áprüis l-jével szervezett Leányfalu nagyközséget a --hoz osztották be.
(144/1950. (V. 20.) MT sz. r. - MK RT 1950. 87. sz.) -1984. január l-jével a--t megszüntették, községeit Szentendre város városkörnyéki községeivé nyüvánították. (23/1983. NET sz. hat. - MK 1983.61. sz.)
etrikné Vámos Ida: A magyar településhálózat területszervezési változásai 1945 és 1990 között : Adattár (Levéltári módszertani és oktatási füzetek 1 Budapest, 1996)
   Járások (72. oldal)


LEÁNYFALU nk, Pest-Pilis-Solt-Kiskun vm., szentendrei j.
1950. Et. l-jétől Pest m. 1984.1. l-jétől Szentendre v.
-1949. április l-jével Pócsmegyer községhez tartozó ~ lakotthelyet ~ elnevezéssel önálló nagyközséggé szervezték. (5.203-34-16/1949.1/8. BM sz. r.-RK 1949.11. sz.)
- 1970. szeptember l-jével nagyközségi tanáccsá nyilvánították.
(60-1/1971. (TK 27.) MT TH sz. közi. - TK 1971.27. sz.)
Petrikné Vámos Ida: A magyar településhálózat területszervezési változásai 1945 és 1990 között : Adattár (Levéltári módszertani és oktatási füzetek 1 Budapest, 1996)
   Települések (239. oldal)

PÓCSMEGYER nk., Pest-Püis-Solt-Kiskun vm., szentendrei j.
1949. IV. l-jétől szigetmonostori kjg.
1950. n. l-jétől Pest m. 1984.1. l-jétől Szentendre v.
- 1949. április l-jével —hez tartozó Leányfalu lakotthelyet „Leányfalu" elnevezéssel önálló nagyközséggé szerezték; ~-et kisközséggé visszaminősítették, s a községben jegyzői kirendeltséget létesítettek. (5.203-34-1671949. 1/8. BM sz. r. - RK 1949. 11. sz.)
Petrikné Vámos Ida: A magyar településhálózat területszervezési változásai 1945 és 1990 között : Adattár (Levéltári módszertani és oktatási füzetek 1 Budapest, 1996)
   Települések (308. oldal)





SZENTENDRE mv., Pest-Püis-Solt-Kiskun vm. 1950. B. l-jétől Pest m.
- 1954. október l-jével járási jogú várossá szervezték. (2154/50/1954. Mt.h. - HT. 1954. 50. sz.)
- 1984. január 1 -jével Budakalász, Leányfalu, Pomáz, Visegrád nagyközségeket, valamint Csobánka, Dunabog-dány, Kisoroszi, Püisszántó, Püisszentkereszt, Püisszent-lászló, Pócsmegyer, Szigetmonostor, Tahitótfalu községeket - városkörnyéki községeivé nyilvánították. (23/1983. NET sz. hat. - MK 1983.61. sz.)
Petrikné Vámos Ida: A magyar településhálózat területszervezési változásai 1945 és 1990 között : Adattár (Levéltári módszertani és oktatási füzetek 1 Budapest, 1996)
   Települések (349. oldal)



Comments