Helytörténet‎ > ‎

Leányfalu 1910-ben


Az alábbi leírás a Magyarország monográfiája című kiadványban található. Minthogy Leányfalu ekkor még Pócsmegyer település része volt, így Pócsmegyer község leírásában találjuk meg Leányfalu bemutatását is.
Az összefoglalót eredeti helyesírással adjuk közre.





MAGYARORSZÁG MONOGRÁFIÁJA

MAGYARORSZÁG VÁRMEGYÉI ÉS VÁROSAI
SZERKESZTETTE: DR. BOROVSZKY SAMU
1910

Pócsmegyer.

Pócsmegyer. Nagyközség a szentendrei szigeten. Lakosainak a száma 1258, a kik magyarok, református és róm. kath. vallásúak. A lakóházak száma 347. Posta és távíró-állomása Pócsmegyer-Leányfalu, legközelebbi vasúti állomása Szentendre vagy Vácz. A Rosd nemzetség ősi birtoka. 1559-ben már a török hódoltsághoz tartozott és ekkor 46 adóköteles háza volt. 1579-ben Üvejsz budai basa birtokában találjuk, a mikor a helység 6229 akcsét fizetett török földesurának. A reformátusok egyháza 1626-29-ben már fennállott. Templomuk közvetetlenül a Dunaparton, 1788-ban épült s 1819-ben megnagyobbították. Anyakönyveik 1744-től veszik kezdetüket. A község a török hódoltság alatt nem pusztult el. Az 1633-34. évi török kincstári adólajstromokban a visegrádi járás községei között van felvéve, 5 adóköteles házzal. 1690-ben a lakott helyek között írták össze. 1691-ben háromnyolczad, 1695-ben pedig másfél portával rótták meg. 1715-ben 26, 1720-ban 34 adóköteles magyar háztartást írtak össze e helységben. 1848-ig a gróf Esterházy család volt a földesura, utána gróf Breuner Ágoston örökölte, a ki 1860 táján itteni birtokát több vállalkozónak adta el. 1838-ban nagy árvíz pusztította el a helységet, mely alkalommal a templomon és a paplakon kívül, csak öt lakóház maradt meg. A tagosítás 1864-ben 118történt. 1876-ban a községet ismét elöntötte az árvíz. A róm. kath. templom. 1892-ben épült. Jelenleg Hohenlohe-Oehringen Keresztély herczeg és Schäeffner Károly a helység legnagyobb birtokosa. A gróf Esterházy Jánostól épített kúria Hartmann Manó tulajdona. A lakosság hitelszövetkezetet és fogyasztási szövetkezetet tart fönn. A községhez tartozik Leányfalu puszta, mely a középkorban Leányfalva néven volt ismeretes. 1477-ben a Tahi Botos család vesz itt birtok részeket a Leányfalviaktól. Jelenleg nagyobb birtoka van itt Schäeffner Károlynak; a birtokon levő úrilakot 1884-ben Szitányi Ödön építtette. A XIX. század hetvenes éveiben alakult nyaralótelepe egyike a fővárosi útitársaság legkedveltebb nyári tartózkodási helyeinek. A nyaralótulajdonosok közül megemlitjük a következőket: Gyulay Pál (†) író, a főrendiház volt tagja, Szászy Béla dr. min. tanácsos, Faragó Ödön volt pekingi fővámigazgató, Flittner Frigyes az Osztrák-Magyar bank budapesti igazgatója, Tóth Imre a Magyar Nemzeti Színház igazgatója, Alszeghi Kálmán, az Operaház főrendezője, Mihályffy Kálmán, Helvey Laura és Kőrösmezey Gusztáv, a Nemzeti Színház tagjai, Siklósy Gyula egyetemi tanár, Hummer Nándor lovag; a Szent István-Társulat titkára, Noszéda Károly operaházi karigazgató, stb.

Comments