Helytörténet‎ > ‎

Leányfalu 1930-ban


Az alábbi leírás az 1930-as népszámlálás adataira épül és az 1930-as években jelent meg egy, a Dunakanyar településeit bemutató kiadványban. A leírást eredeti formájában és helyesírással adjuk közre.

Pócsmegyer-Leányfalu 1930-ban

Nagyközség, Pócsmegyer a szentendrei szigeten, Leányfalu a Duna jobb partján terül el. Lakóházainak száma: 1400. Területe: 4916 kh. Posta, távírda, távbeszélő Leányfalun. Hajóállomás, révkikötő mindkét parton, autóbuszmegálló, csendőrőrs Leányfalun. Főszolgabíró, választóker.: Pomáz. Járb., tlőv., adóh., erdőh., pü.szak.: Szentendre. Tvszék, pü. ig., iparfü.: Budapest. Kéményseprési ker.: Tahitótfalu. A község elérhető: a Budapest-esztergomi hajójáratokkal a Dunán és a Szentendre-visegrádi HÉV által, autóbuszjáratokkal, Leányfaluról Pócsmegyerre a Dunán át állandó motoros révátkelés van.A község története. Pócsmegyer a Rosd-nemzetség ősi birtoka volt. 1559-ben már a török hódoltsághoz tartozott és ekkor 46 adóköteles háza volt. 1579-ben Üvejsz budai pasa birtokában találjuk, amikor a helység 6229 akcsét fizetett földesurának. A reformátusok egyháza 1626-29-ben már fennállott. Templomuk közvetlenül a Dunaparton, 1788-ban épült s 1819-ben megnagyobbították. Anyakönyveik 1744-tıl veszik kezdetüket. A község a török hódoltság alatt nem pusztul el. Az 1633-34. évi török kincstári adólajstromokban a visegrádi járás községei között van felvéve, 5 adóköteles házzal. 1690-ben a lakott helyek között irták össze.1691-ben 3/8, 1695-ben 1 és fél portával rótták meg. 1715-ben 26, 1720-ban 34 adóköteles magyar háztartást írtak itt össze. 1848-ig a gróf Eszterházy-család volt a földesura, utána gróf Breuner Ágoston örökölte, aki 1860 táján itteni birtokát több vállalkozónak adta el. 1838-ban nagy árvíz pusztította el a helységet, mely alkalommal a templomon és a paplakon kívül csak 5 lakóház maradt meg. A tagosítás 1864-ben történt. 1876-ban a községet ismét elöntötte a viz. A róm. kath. templom 1892-ben épült. Jelenleg dr. Surányi Miklósnak, dr.Fodor Sándornak és Ghiczy Udránszky Lászlónénak vannak itt birtokaik. Leányfalu a középkorban Leányfalva néven volt ismeretes. 1447-ben a Tahi Botos-család vesz itt birtokrészeket a Leányfalviaktól. Jelenleg dr. Kánitz Gyulának van itt nagyobb birtoka; a birtokon levő úri lakot 1884-ben Szilágyi Ödön építtette. Az 1870-es években kezdett a fővárosi úri társadalom egyik legkedveltebb nyaralóhelyévé válni. Az akkori nyaralótulajdonosok közül egy párat itt említünk fel: Gyulay Pál iró, a főrendiház tagja, dr. Szászy Béla min. tanácsos, Faragó Ödön volt pekingi fővámigazgató, Flittner Frigyes, az Osztár-Magyar Bank budapesti igazgatója, Tóth Imre, a magyar Nemzeti Színház igazgatója, Alszeghy Kálmán, az Operaház főrendezője, Mihályffy Kálmán, Helvey Laura és Kőrösmezey Gusztáv, a Nemzeti Színház tagjai, Siklósy Gyula egyetemi tanár, Hummer Nándor lovag, a Szent István Társulat titkára, Noséda Károly operaházi karigazgató stb.

A község előljárósága. Főjegyző: Ármay Lajos; irodatiszt: Chriszt Ádám; biró: Nemes Dániel; II-od biro: Szalai István; pénztáros: Zsigmond Dániel; közgyám: Hegedüs János; esküdtek: Horváth István, Kovács Dániel, Kiss János, Horváth Mihály. A község képviselőtestülete. Virilisek: dr. Surányi Miklós, dr. Kánitz Gyula, dr. Kisfaludy Kálmánné, Wabrosch Béla, dr. Pekár Imre, dr. Pétery Ferenc, K. Róth István, Hörömpő Ferenc, özv. Deutsch Oszkárné, özv. Udránszky Lászlóné; póttagok: Hajós Mihály, Pánczél Lajos; választottak: Bonifert János, dr. Pekár Gyula, Bán Dániel, Vaczó Pánczél József, Fazekas István, id.Schillerwein János, Herczeg József, Pánczél Mihály, S.Pánczél István, Bán József. Hadirokkantak: Kajos István, Kovács István, Mazalán Tamás, Ócsai István, Papp Bálint, Szabó András, Váczi János. Egyház. Ref. Egyház lelkésze: Hörömpı Ferenc esperes. Iskolák 1. Áll. Elemi iskola Leányfalun, tanító: Szabó Mária. 2. Ref. elemi iskola Pócsmegyeren, rektor: Somody József. Közintézmények. Postamester: Gyulay-Fodor Dánielné; hajóállomás kezelő: Révay Margit; tüzoltófőparancsnok: Kecery Róht István; tűzoltóparancsnok: Nemes Dániel. Közegészségügy. Hatósági orvos: dr. Kunitzer Sándor e. ü. tanácsos (Tahitótfalu); magánorvos: dr. Dugár László; gyógyszertár: Tahitótfalun; szülésznık: Varga Lajosné, Dancs Jánosné; húsvizsgáló: Pánczél Lajos.Testnevelés – sport. Levente főoktató: Somody József.  Polgári lövészegylet, elnök: Marton Aladár. Pénzintézet – Szövetkezet. 1. Hitelszövetkezet, igazgató: Hörömpő Ferenc. 2. Hangya Szövetkezet, igazgató:Siba István. Nagyvállalat. Dr. Surányi Miklós kertváros parcellázása sziget Göd felőli oldalán. Parcellázási iroda helyszínen az uradalmi irodában Forrai Ödön intézőnél, Budapesten VI., Benczur u. 13 sz. alatt. Nevesebb villatulajdonosok Leányfalun. Benes József vezérigazgató, Benisch Eduárd kereskedő, Braun Pálné, Delmár Tivadar mérnök, Gyulay-Fodor Dániel ny. ezredes, dr. Hankovszky Zoltán várm. Főügyész, Hetyey Aranka, a Nemzeti Színház ör. tagja, özv. Hüttner Jánosné, Jónás Károly ny. tud. akad. Gondnok, dr. Kisfaludy Kálmánné, dr. Konkoly Elemér ügyvéd, Kurtz Hugó bútorgyáros, dr. László Márton ügyész, özv. Latinovits Lászlóné, Lingel János bútorgyáros, Marton Aladár ny. ezredes stb.Hősi halottak: Bau László, Budai Sándor, Fábián István, Goda István, Gruiz Pál, Hartmann Sámuel, Horváth János, K. Pánczél István, Ladányi József, Lengyel Mihály, Mihályi István, Nagy József, N. Pánczél Lajos, Rózsa Sándor, Sebestyén András, Szabó Mihály, Szalay Mihály, Szücs János, Vámosy Tibor. A község nyaralásra rendkívül alkalmas. A Surányi-telepen nyaraló építésre alkalmas telkek 6 pengőtől kaphatók. Pócsmegyer községben az 1930. évi népszámlálás adatai szerint a lakosság száma 1359, ebből külföldi honos 9, férfi 645, nő 714, nőtlen és hajadon 605, házas 644, özvegy 104, törv. elvált 6; anyanyelvre nézve magyar 1335, német 17, tót 3, horvát 1, egyéb 3; vallásra nézve: róm. kath. 526, gör. kat. 1, ref. 788, ágost. ev. 20, gör. keleti 2, izr. 8, egyéb 14, ir és olvas 1116, 6 éven felüli analfabéta 69.




Comments