Harangszöveg

Elhangzott a Kossuth Rádióban 2008 húsvétján.

Leányfalu a Vöröskő és a Nyerges hegy, valamint a Duna jobb partján, a fővárostól 27 kilométerre, északra fekszik. A Pilis hegység lábánál elterülő településről Ozorai Pipó temesi és komáromi főispán 1407-ben írt okleveléből tudunk meg részleteket. 1541-től a köznemesi birtokok török kézre kerültek, így Leányfalva Pócsmegyer pusztája volt. A Rákóczi szabadságharc után 1728-ban a zólyomi ágból származó Esterházy János a birtokos, őt követi gróf Breuner Ágoston, aki az 1860-as években felparcellázza pócsmegyeri és leányfalui birtokát. A honfoglalók között találjuk Szendrey Ignácot, Gyulai Pált, Móricz Zsigmondot és az akkori közélet jeles képviselőit. 1890-ben a pócsmegyeri templom tűzvész következtében elpusztult. Ekkor fogott össze a helybéli közösség, és Hofhauser Elek építész tervei szerint 1892-re fölépítik a Szent Anna templomot. Névadója Szűz Mária édesanyja. Ünnepét, a hagyomány alapján, a Mária születésének helyén épült templom, a Bethesda-tó közelében álló bazilika felszentelésének napján, július 26-án tartjuk. A leányfalui templom huszonhárom és fél méter magas tornyában három harang lakik. A délidőben megszólaló harangot Walser Ferenc öntötte, amelyet 1927-ben dr. Shvoy Lajos székesfehérvári püspök szentelt föl
Comments