Leányfalu sétára hív!

Sétáljon végig Leányfalu helytörténeti tanösvényén, azon a 4 kilométer hosszú útvonalon, amely 15 kiemelt helyszín érintésével vezet körbe e festői település központi területén! Az egyes állomások Leányfalu múltjáról, hely-, és kultúrtörténeti értékeiről nyújtanak hasznos ismereteket. 

Leányfalu természetesen számos érdekességet rejt még ezeken túl is, melyekről további információkra lelhet kihelyezett tájékoztató tábláinkon, illetve a www.leanyfalu.hu és a www.leanyfaluanno.hu oldalakon is. 

A tanösvényt állíttatta Leányfalu Önkormányzata 2016-ban, Leányfalu évében, tervezte Bedő Szilvia és Adorján András, grafikailag kivitelezte Kováts Kristóf. Támogatta a Nemzeti Kulturális Alap. Köszönjük mindazon lokálpatrióta lakók segítségét, akik fotókkal, információkkal, munkájukkal járultak hozzá a tanösvény létrejöttéhez.

Kedves Látogatók!

Kívánjuk, hogy Önök is megszeressék a számunkra oly kedves települést!
Felhívjuk figyelmüket, hogy a jelölt ingatlanok ma magántulajdonban vannak, csak az utcáról megtekinthetőek. Kérjük, ne zavarják tulajdonosaik nyugalmát!

1.Római őrtorony és az Árpád-házi Szent Erzsébet park

Római őrtorony  Az őrtorony 373-ban, I. Valentinianus császár uralkodása idején épült, majd a népvándorlás viharai  semmisítették meg az V. század folyamán. Végleges, hiteles feltárását a benzinkút és a park kialakítása során 1963-ban dr. Soproni Sándor régész végezte el.

Hazáért haltak – hősi emlékmű
A keresztet formázó sebesült katona bronz torzója Török Richárd fiatalon elhunyt, Leányfaluhoz kötődő szobrászművész alkotása. A kőoszlopon a világháborúk során elesett leányfalusi áldozatok nevét olvashatjuk. Az emlékművet 1999-ben emelte az önkormányzat.

1956-osemlékmű
Páljános Ervin szobrászművész munkája a forradalom hőseinek állít emléket. Készült az 1956-os forradalom és szabadságharc 50. évfordulója tiszteletére.

Vízbenéző
Somogyi Árpád szobrászművész bronz szobra a tavi környezetben 1972 óta a település egyik jelképe.

 

Szenes-Pekár-Haggenmachervilla (Móricz Zsigmond út 163.)
A római őrtoronytól északra emelkedő villa a faluközpont meghatározó épülete. Az eredeti nyaraló az 1870-es években épülhetett, Feszty Árpád 1879-ben már egy rajzon is megörökíttette. Első birtokosa Szenes Ede pesti csemegekereskedő volt, majd Pekár Imre mező-és közgazdász, a Magyar Tudományos Akadémia tagja vette meg és építette át. A Pekár család három nő tagját a Haggenmacher család három férfi tagja vette feleségül, így került a villa a sörgyáros família birtokába.

A háború után államosították, gyermeküdülőként működött, a rendszerváltás után magántulajdonba került.

2. Hajózás

A Duna a 17. század végétől kapott jelentős szerepet a környező települések életében: sokan éltek hajók vontatásából, emellett halászat és vízimalmok is segítették a megélhetést. A település folyami malma néhány száz méterrel lejjebb még a 20. század elején is működött. A pócsmegyeriek naponta ladikáztak át a Dunán a „kisedénnyel" vagy a „nagyedénnyel" leányfalui szőlőikbe.
Az első személyhajó1861. augusztus 1-én érkezett Budapestről Leányfalura. A rendszeressé váló járatokat az Első Császári Királyi Szabadalmas Dunahajózási Társaság üzemeltette. A gőzösöket „kofahajónak” is nevezték, mert a falvak lakói is rajtuk szállították terményeiket a pesti piacokra. A posta leveleket és hírlapokat is továbbított a hajókon, amelyeken a Társaság orvosokat is alkalmazott az esetleges rosszullétek kezelésére. A hajójáratnak köszönhetően kezdte vonzani e táj a fővárosiakat, akik tavasztól őszig kiköltöztek a felvásárolt présházakból átépített csinos nyaralóikba. Innen a gőzösökkel jártak Budapestre dolgozni, az utazás pedig egyúttal a társasági élet színtere is volt. A hajók érkezése mindig örömteli eseménynek számított.
A kikötőben dolgozott a „stéges”, aki a matrózoknak segített a kikötésben, illetve ő jelezte az „itthoniaknak" a pesti hajó közeledtét egy kis harang kongatásával. „Hat órakor reggel visz a hajó Pestre, s hat óra előtt az állomásnál van az egész társadalom, hogy elkísérje azt, kit a városba szólít napi teendője, vagy fogadja, kit érkezni vár. Itt kívánnak általános jó reggelt, ez a rendes találkozó. Hogy siet a hajó!”… (Feszty Árpád) A hajóállomás hajdani fából készült várótermét 1948-ban jeges árvíz mosta el, az újépület 1949 óta fogadja az utasokat. További nagy árvizek voltak: 1838.,1926.,1941.,1954.,1956.,1965.,2002.,2006., 2010.,2013.

 

 

 

3. Fürdőzés a Dunán

A XIX. század végén, amikor már élénk nyaralóélet folyt Leányfalun, a strandolás, fürdőzés még nem volt divat, a Duna veszélyes fürdőhelynek számított, idővel azonban egyre többeket vonzottak a hűsítő habok. A Szépészeti és Társadalmi Egyesület kezdeményezésére hamarosan elkészült a hajóállomás alatt az első uszoda, amely három, U-alakban összekötött tutajból állt. A szigorú szabályzat szerint hölgyek és  urak elkülönített órákban fürödhettek, sőt, a férfiaknak a Duna-parton „hölgyórákban" még sétálni sem nem volt ildomos. Az 1885. évi XXIII.t.c. értelmében a Duna, mint hatósági  rendelkezés alatt álló víz, mindenki által fürdőzésre szabadon használható a rendőri szabályok megtartása mellett…(Két kakastollas csendőr sétált fel- s alá naphosszat a faluban, vigyázva, nehogy bárki is fürdőruhában, netán hiányos öltözékben közelítse meg a fürdőt…)

Külön program volt a Duna átúszása: gyerekek és felnőttek, kis csoportokba szerveződve úsztak át a pócsi partra vagy „hullámoztak” a délelőtti hajó hatalmas víztömegén. Csónakház is épült, 70-80 csónak tárolására, kabinok, büfé, WC, a gyerekek számára kis „lélekvesztőket” varázsolt Fancsek Béla, a csónakház tulajdonosa. 1938-ban azonban ismeretlen okból a csónakház és minden építmény leégett. Később téglából építették fel a csónakházat, kiegészítve a „Törzs”–strandon tutajjal, kabinokkal, gyermekjátszóval.
Aztán az 1940-es nagy árvíz, majd a helyreállítás után 1944 / 45-ben a jégzajlás semmisítette meg a parti építményeket. Fényképek őrzik Leányfalu neves lakói közül Móricz Zsigmondot gyermekei társaságában a Dunán; Karinthy Ferenc, Szeberényi Lehel számos írásban örökítik meg egy-egy dunai fürdőzés élményét.

 

 

4. Hitel múzeuma
A Hitel Múzeum - Galériában (Gyulai Pál utca 9/B.) az egykori kolozsvári nemzetpolitikai szemle, a HITEL eredeti emlékei ismerhetők meg. Ez a folyóirat a két háború közötti erdélyi szépíró és  tudós nemzedék legjobbjainak máig iránytmutató írásait közölte. 1935 és 1944 között működött, és az utolsó négy „magyar” esztendőben az anyaország kiválóságai közül is sokan voltak szerzői.  Az eredetihez hasonló környezetet Makovecz Imre tervezése biztosította. Leülhetünk Kós Károly, Dsida Jenő, Tamási Áron, Kemény János vagy Márton Áron püspök székébe, annál az asztalnál, ahol a megszületett vagy születendő írói és tudományos alkotások  megvitatása mellett az erdélyi magyarság, sőt románság, olykor az egész Magyarország  szempontjából is fontos kérdések dőltek el. Bejelentkezett csoportok fogadása lehetséges, kérésre tárlatvezetést is biztosítunk.

 Szendrey–Gyulai villa (Gyulai Pál utca 11.)
Gyulai Pál már az 1860-as évek elején megjelent Leányfalun. Szendrey Ignácz, Gyulai Pál és Petőfi  Sándor apósa Leányfalu első lakói között volt: az 1860-as években vásárolt egy présházat és birtokot, majd az 1870-es évek elején Ybl Miklós tervei alapján építtette villáját, amelyben Gyulai, felesége halála után is egyre hosszabban időzött. A nagy kritikusról eképpen ír az Új Idők 1895-ben: „…ott nyaral, de tisztségei, az Akadémia, a Kisfaludy Társaság, a Budapesti Szemle gyakran szólítják a fővárosba. Leányfalván a családjának és a múzsáknak él. E helyről keltezve jelent meg az utóbbi időben költeményeinek java része. De most csak enyhet keres és hűsöl. Egyébként ő is, mint apósa szenvedélyesen űzi a kertészkedést. Néha órákig csattog kezében a kertészolló. Mondják, hogy virtuóz-módra kezeli. Hja, régóta szerkesztő már.”

 

 

5. Szendrey Ignácz háza (Mátyás király utca 36./B.)

A Pince-hegy déli oldalának alján húzódik Leányfalu egyik legrégebbi utcája, ami mentén valószínűleg már az 1860-as években számos présház sorakozott, melyekből néhány még őrzi eredeti formáját. Gyulai Pál és Petőfi Sándor apósa, Szendrey Ignácz külön kis otthona volt a település egyik legrégebbi  présháza. Szendrey Turi Ferenc belvárosi papírkereskedőtől szerezte meg az épületet, és vásárolt hozzá  80 holdnyi földet. Lányai elvesztése után több mint 20 éven át lakott e házban. Később Pándy Lajos  festőművész, a Szentendrei Művésztelep alapítója élt itt. A ház ma magántulajdon.

 Wabrosch-villa (Mátyás király utca 34.)

A ház első tulajdonosai a Nemzeti Színház színészei: Agyagfalvi Udvarhelyi Sándor kardalnok, segédszínész és öccse, Agyagfalvi Udvarhelyi Miklós színházigazgató, rendező, énekes. Wabrosch Béla mérnök 1910 körül örökölte az emeletes nyaralót nagynénjétől, és a háború végéig minden nyarat itt töltött feleségével. A villa az államosítás után a Híradástechnikai Ipari Kutató Intézet üdülőjeként működött, ma magántulajdon.

 Glósz-villa (Mátyás király utca 28.)

Dr.Glósz Ferenc ügyvéd a Pince-hegy déli lejtőjén 1890-ben építtetett magának nyaralót a templomépítő Hofhauser Antal tervei alapján. A villa mögött a domboldalra felfutó, nagy telek is tartozott,  amelyen az OTI (Országos Társadalombiztosítási Intézet) üdülője állt, amelyet a hetvenes évek elején átépítettek és SZOT (Szakszervezetek Országos Tanácsa)Panoráma üdülőként várta a vendégeket. Ennek éttermeként használták az államosított villát.1989-ben ez az üdülő közel száz NDK-t elhagyó német menekültet fogadott be. Ma  mindkét épület magántulajdon.

 Millennium-ház (Mátyás király u.56.)

Az 1896-os millenniumi kiállításon állt az a favázas, címeres pavilon, amelyet   Dr. Bradách Antal vásárolt meg a kiállításon, és állított fel azon a 8 holdas birtokon, melyet Szendrey  Ignácz adott el neki.

 

 

6. Villák

I. A Gyulai Pál utcai villák a XX. század elejétől  meghatározó elemei voltak Leányfalu látképének, a dunai hajókkal érkezők már távolról felfedezhették a domboldal impozáns épületeit.

Péteri (Pfeier)-villa (Gyulai Pál u.25.)

Péteri Ferenc ügyvéd és felesége Ómoroviczai Heinrich Margit villáját Torockai Wigand Ede tervezte 1910 körül. A házhoz körülbelül 10 hold nagyságú terület tartozott, szőlővel, présházzal. A Péteri család a pesti Duna-parton álló Diana-fürdő tulajdonosaként volt ismert. A házaspár és gyermekeik is sokat dolgoztak a településért az egykori Szépészeti Bizottságban. A II. világháború után agitátor iskola működött az épületben, majd a Szovjet Követség, később a MAHART nyári üdülője volt, ma magántulajdon. A kőkeresztet 1911-ben Péteri felesége a Heinrich család Fejér megyei birtokáról hozatta ide és állíttatta fel.

 

Brooser–Konkoly-villa (Gyulai Pál u.40.)

Dr. Brooser Károly nyaralója Hofhauser Antal, templomunk építészének tervei szerint épült az 1900-as évek elején. A villát később dr. Konkoly Elemér ügyvéd vásárolta meg. Brooser Károly az Eifel technika csodálója volt, ezért készült a villa is vasszerkezettel. A kertben egy szélmalom is működött. A villát 1951-ben államosították, ma magántulajdon.

 

Keszits–Benes-villa (Nap u.4.)

A Péteri-és Konkoly-villa tőszomszédságában, szintén Hofhauser Antal tervei szerint 1889-ben épült dr. Keszits Károly ügyvéd villája. Tőle Benes József, magyar királyi tanácsos vásárolta meg, majd fia örökölte. Az 1940-es évek végén államosították, az ORFI üdülője lett, de Benes halála után özvegye még az  üdülőben lakott. Ma magántulajdon.

 

7. A Pilis

Bár a Leányfalut övező hegyeket gyakran Pilisként említik, valójában ez a terület már a Visegrádi-hegység része, és a vulkáni eredetű Északi-középhegységhez tartozik, amelybe a Duna több száz métert bevágódott, létrehozva ezáltal a festői Dunakanyart. A mészkőből álló, „fiatalabb” Pilis a Dunántúli-középhegységgel alkot geológiai egységet, a kettőt egymástól a Két-bükkfa-nyereg és a Szentléleki-patak völgye választja el. Leányfalu felett a Nyerges-hegy(558m), és a Vöröskő (521m) hegye emelkedik, alattuk az előhegyek   között a felszínen lefolyó csapadék mély völgyeket vájt. Az egykori vízmosások mára több helyen a település keskeny, meredek utcácskáivá formálódtak.
A terület forrásokban bővelkedik, három forráshoz vezet turistaút: a Vörös-meteor- és a Rekettyés forráshoz, valamint a Csaba-kúthoz. Vizüket mindenki csak saját felelősségére fogyaszthatja! A település feletti erdőség kistavakban is gazdag, a Csíkos-és Rekettyés–tóban hajdan halásztak, telente kedvelt korcsolyázóhelyként is szolgáltak,sőt a helyi vermekben a későnyárig kitartó jégtömböket is innen emelték ki. Mára a tavakat rekettyés- fűzláp és magassásrétek, mocsárrétek borítják, kisebb nyíltvíz felülettel, védett növényük a békaliliom. Körös-körül nagy kiterjedésű erdőtakaró: tölgy, bükk, előfordul még a szelídgesztenye, húsossom, galagonya.
Változatos az állatvilág is: őz, szarvas, vaddisznó, az apróvadak közül róka, borz, nyuszt, mókusok, pelék. A ragadozó madarak: az egerészölyv a legelterjedtebb, de nem ritka a héja és a karvaly sem. Se szeri, se száma az énekes madaraknak. A piros turista jelzést követve egy órás túrával juthatunk fel a Vöröskő csúcsára, ahonnan páratlan panoráma nyílik a Dunakanyarra. A tanösvény jelzését követve 10 perces sétával érhetjük el a Gyulai-emlékművet.

 

 

8. Gyulai-emlékmű
„Itt, Leányfalunak köves, göröngyös, meredek útjain, kapaszkodott föl Gyulai Pál minden délelőtt, kampósbotjára támaszkodva, a Messzelátóhoz, itt gyönyörködött, magasból letekintve, az ezüstösen csillogó Dunában és a messze kéklő hegyek koszorújában.” (Császár Elemér: Leányfalun.) Bizonyára e pompás panoráma miatt választotta ezt a helyet korábban Gyulai Pál apósa, Szendrey Ignácz a „Messzelátó” megépítésére. Szendrey 1878-ban saját erdejében emeltette azt a fából készült  oszlopos, tornácos házikót, ami páratlan környezetével később Gyulai Pál ihlető pihenője lett.

A faépület  idővel tönkrement, de Gyulai emlékezete a település irodalmatszerető közönsége  számára tovább élt, és 1921-ben tiszteletére a Leányfalusi Törzs tagjai emlékoszlopot emeltek. Az egyszerű, kézzel rakott kőoszlop márványtábláján Gyulai Pál 1887-ben keletkezett Leányfalván című verséből vett idézet olvasható. 1921 után minden év szeptember 6-án, Szendrey Júlia halálának napján a Kisfaludy Társaság, a Magyar  Tudományos Akadémia tagjai és képviselőik koszorúzási ünnepséget rendeztek, emlékbeszédek, szavalatok hangzottak el.
Ezt követően az emlékezés a falu hajdani Róth-féle vendéglőjében folytatódott a kor  neves művészeinek fellépésével. 1945 után e szép hagyomány megszűnt, de a pihenőhely bevonult az irodalomtörténeti emlékhelyek sorába. A rendszerváltás után lokálpatrióták újra felélesztették a tradíciót, az emlékoszlopot 2007-ben   a Leányfaluért Közalapítvány újíttatta fel, Leányfalu kulturális intézményei pedig minden év szeptemberében emléktúrát szerveznek, melyen Gyulai Pál sétaútját követve adóznak a neves irodalmár emlékének. Az egykori szőlőhegy később beerdősödött, s ma már fák takarják el szemünk elől a hajdan lenyűgöző látványt.

 

 

9. Dora-patak
Leányfalu első házai még a Duna-partjának közelében épültek, a kialakuló települést a Pilis erdőségei ölelték körül. A Nagy- és Kismalom-, a Kerek-, a Pince-, Puszta-hegy erdős dombhátaikkal olvadnak  bele a magasabb hegyekbe. Köztük mély völgyek húzódnak hosszan, melyeket a forrásokból felduzzadó patakok mostak ki. Vízhozamuk a jelenleginél bővebb volt, ezért korábban vízimalmokat is telepítettek rájuk. A legjelentősebb közülük a Dora-(Szénégető-)patak, mely a Vöröskő melletti Álló-rét közelében ered.
Itt állt az1800-as évek végén Ratibor Viktor herceg cseréptetős vadászháza (Viktor-kunyhó), amelyben  Csathó Kálmán és Kittenberg Kálmán is vendégeskedett hajdan. A patak a falut elérve a XVIII. századi térképeken  még a természetes utat követve a mai Gyulai Pál utca vonalában érte el a Dunát, azonban a XIX. század  második felében készült ábrázolásokon már a mostani, dél felé eltérített nyomvonalon fut lefelé.   

A vulkanikus hegyek délies fekvésű lejtőin már a kelták is foglalkoztak szőlőműveléssel, majd a rómaiak  és a magyarok is követték példájukat. A középkortól a pócsmegyeri gazdák gondozták a domboldalakat,    és készítettek jó minőségű bort. A szőlőkultúra egészen az 1880-as évekig virágzott, amikor az Észak-Amerikából behurcolt szőlő-gyökértetű (filoxéra) ezeket az ősi módon(levágott szőlővessző elültetése)  művelt szőlőket kipusztította. A tönkrement gazdák földjeiket felparcellázták és az üdülni vágyó fővárosiaknak adták el a présházaikkal együtt, melyekből hamarosan kies nyári lakok épültek. Többen csonthéjas  gyümölcsösök telepítésébe kezdtek, a sziklás talajt néhol dinamittal robbantott üregekbe töltött termőfölddel tették faültetésre alkalmassá. Az egykori mezsgyéken cserjések, közöttük közép-dunai erdős puszta-rétek alakultak ki.

 

 

 

10. Szent Anna templom

A Hofhauser Antal építész tervei alapján, közadakozásból épült, 1892-ben felszentelt neogótikus templom több kiemelkedő alkotással is büszkélkedik.
Az oltárkép, a Szűz Máriát olvasni tanító Szent Annát ábrázoló festmény Udvardy Gyula  festőművész alkotása. Kilenc festett üvegablaka Róth Miksa, a kor legjelentősebb üvegfestő művész műhelyében  készült. Katona Puszta Sándor papköltő emléktáblája Csíkszentmihályi Róbert szobrász művész munkája. A település első plébánosa Katona Sándor, a Puszta Sándor néven publikáló költő1937-től haláláig, 1983-ig szolgált Leányfalun. A Lengyel menekültek emlékművét adományozói hálából állították, mert a második világháború kezdetén a leányfalusiak több száz lengyel menekültet fogadtak be otthonaikba.  A Keresztelő Szent János és a Jézus Szíve képeit Feszty Masa festő művész készítette.  A bejárat feletti mozaik Deák–Ébner Lajos festőművész munkája.
A sétányon végighúzódó kálvária  domborműveit, illetve a bejárat jobboldalán látható II. János Pál pápa emléktábláját Páljános Ervin szobrászművész készítette. A szabadtéri oltárt az 1848-49-es forradalom és szabadságharc centenáriumára állították, a benne foglalt Madonna szobor Boldogfai Farkas Sándor szobrászművész alkotása.  A templom mögött szerényen meghúzódó Assisi Szent Ferenc szobor alkotója ismeretlen. A plébánia 1940-benépült, majd 1985-ben jelentős bővítésen esett át, kertjében található a Puszta  Sándor Emlékszoba.  A templom előtti téren nyári időszakban vasárnaponként szabadtéri misék és kulturális rendezvények is várják a híveket.

 

11. Villák a Szent Imre herceg útján

Leányfalu egyik legrégebbi utcája a Kerek-hegy lábánál húzódik. Duna felöli oldala az 1920-as évek végéig beépítetlen maradt, egészen a folyóig legelő és szőlőterület volt, melyet csak az akkori Visegrádi út (11-es főút) szelt ketté. A hegyfelöli oldalán már az 1860-as évektől nyaralók épültek. 

Marton-Rauscher-villa (Szent Imre herceg útja 25-27.) Marton Alajos bőrdíszműves mester egykori nyaralója eklektikus stílusban épült az 1880-as években. A villát 1910 körül átépítették, később a Rauscher család tulajdonába került. Az államosítás után iskolaként működött, ma magántulajdon.

Pórfi-Helvey-nyaraló (Szent Imre herceg útja 19.) Már az 1860-as években állt itt egy téglalap alakú présház, amit később kibővítettek. Első ismert tulajdonosa Pórfi Ferenc kalapos mester volt, aki a kiegyezés alkalmával Ferenc József fejére „szabta”a Szent Koronát. 1921-ben már Helvey Laura, a Nemzeti Színház színésznője az épület tulajdonosa.

Vámossy-villa (Szent Imre herceg útja 17.) dr. Vámossy Mihály a Lónyai utcai Református Gimnázium tanára az első betelepülők egyike, az 1860-as években vásárolta meg a présházat, amelyet később a neves építész, Padányi Gulyás Jenő tervei szerint átépítettek. Vámossy Mihály, majd fia, Zoltán, a neves gyógyszertanprofesszor-a Leányfalusi Társadalmi  és Szépítő Egyesület elnökeként is-, tevékenyen dolgoztak a falu felvirágoztatásáért.

Hetényi-Magyar-villa (Szent Imre herceg útja 7.) Az egykori présházat az 1930-as évek végén dr. Hetényi Géza belgyógyász vette meg, később a család eladta dr. Magyar Imre orvosprofesszornak, akinek leszármazottai ma is birtokolják. Márai Sándor író gyakori vendég volt a Hetényi háznál, miután a főváros ostromának kezdetekor 1944-ben a falu északi részén az Erdész utcai Gergely-villába költözött.

 

12. Móricz Zsigmond háza (Móricz Zsigmond út 155.)

Leányfalu! A név varázslatos hatással volt rá. Családjában hatan voltak fiútestvérek, és csak a hetedik fiú lett lány. Egész életében fiú csillagzat alatt élt... Most felcsillant egy falu, mely csupa lány? Leányfalu volt hirtelen a tündérkert, ahova el kellene jutni. (Móricz Virág: Apám regénye) 1911-ben, a Leányfalun nyaraló színész, jó barát, Rózsahegyi Kálmán végig kísérte Móriczot a falun, de ő egyetlen kedvére való nyaraló lehetőséget sem talált. Aztán meglátott egy gyönyörű, óriás diófát és felkiáltott: „Kié ez a fa?Ezt megvenném! Eladó?!” „Magában nem, de a kerttel együtt igen” –volt a válasz, és három napon belül már ki is fizette. Egy év múlva, az 1912 nyarára elkészült kicsi házat, a mostani villa magját, birtokba vette a család.

A kert Móricz és családja számára meghatározó  élettér volt, a nyaralás mellett gondosan megtervezett parcellákban zöldséget, gyümölcsöt termesztettek. 1937-ben Móricz végleg Leányfalura költözött, és többnyire a dunai hajóval közlekedett Leányfalu és  a főváros között. Műveinek jelentős része itt született. Az itt töltött mintegy három évtized alatt íróként is, szerkesztőként is vendégül látta szinte az egész magyar irodalom színe-javát.
Néhány név a sok közül: Kós Károly, Németh László, Kodolányi János, Nyírő József, Szabó Lőrinc, Veres Péter. Leányfalu Hely-és Irodalomtörténeti Kiállítóhelyén állandó kiállítás mutatja be Leányfalun töltött éveit. A ház a család tulajdonában van, a tárgyi emlékeket a Petőfi Irodalmi  Múzeum őrzi. Móricz Zsigmond háza (Tervezők: a Kós Károly építész csoporthoz tartozó Fehérkúti Bálint és Torockai Wigand Ede) Móricz Zsigmond író(1879–1942)

 

 

 13. Református templom

A Leányfalusi Református Társegyházközség temploma 1994-től 2000-ig, a leányfalusiak közadakozásából és jelentős önkéntes munkájával épült.Tervező Hamerli György építész mérnök, kivitelező Popelka László pócsmegyeri presbiter kőműves. A kitűnő akusztikájú templomban az istentiszteleti alkalmakon túl rendszeresen rendeznek hangversenyeket is. „E hajlék szentelése történt keresztyén államiságunk megteremtésének 1000. évfordulóján, az Úrnak 2000. esztendejében. Épült a hívek imájával, a gyülekezet hat éves erőfeszítésével, sokak önzetlen áldozatából. Mindezért egyedül Istené a dicsőség.” (Felirat a templomban.)
Református Szeretetotthon (Szent Imre herceg útja 1.) Az épület, amint az utca többi háza is, már állt az 1840-es években. 1937-től a Biberauer Richárd  által alapított Filadelfia Diakonissza Egyesület üdülője, ma idősek otthonaként a Magyarországi Református Egyház fenntartásában működik. 1969-től haláláig volt az otthon lakója Szentmihályiné Szabó Mária,(1888–1982)erdélyi író, újságíró.
Ravasz László háza (Hegyalja u.1.) Ravasz László (1882–1975)lelkipásztor, teológus, filozófus, esztéta, író, társadalmi és közéleti személyiség, a két világháború közötti időszak nagyhatású református püspöke. A Rákosi-rendszer  lemondásra kényszerítette, így 1953-tól élt teljes visszavonultságban Leányfalun népes családja körében. Gyakori vendég volt a háznál veje, Bibó István filozófus, jogtudós. Emlékét utcájában kopjafa őrzi,  a leszármazottai által lakott ház falát domborműve díszíti. Nevét viseli a helyi könyvtár.

 

 

 

 14. Leányfalu Hely-és Irodalomtörténeti Kiállítóhelye

Az 1840 és 1860 között épült présházat Móricz Zsigmond egyik testvére, Miklós vette meg, majd a Károlyi család tulajdonába került. A II. világháború után az MSZMP birtokába,1990-től a település tulajdonába szállt az épület, melyben az önkormányzat 1999-ben helytörténeti múzeumot alakított ki. Jelenleg is az önkormányzat működteti és tartja fenn a kiállítóhelyet, mely elsősorban Móricz Zsigmond  Leányfalun töltött éveit mutatja be, és írói munkássága mellett megismerhetjük a Móricz-ház és kertje történetét, híres vendégeit, a hozzájuk kapcsolódó legendákat.  

Az intézmény évente legalább két alkalommal rendez időszakos helytörténeti, irodalomtörténeti,  képzőművészeti kiállításokat, melyekhez gyakran szervez előadásokat, beszélgetéseket, múzeumpedagógiai foglalkozásokat.
Móricz Zsigmond szobra Kovács Ferenc alkotását 1966-ban állították.
Millenniumi emlékmű 2000-ben emeltette Leányfalu önkormányzata. Az államalapító Szent István király fejdomborműve Bartók András szobrászművész, a kőposztamens Pap Lajos kőfaragó alkotása. 7
Wass Albert emlékkő Az emlékkövet 2008-ban, az író és költő születésének centenáriumán avatta fel az önkormányzat.
1848/49-es kopjafa Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc hőseinek tiszteletére állította a Hóvirág Nyugdíjasklub1999-ben.

 

 

 

15. Vadkacsa vízisport-telep

A Vadkacsa Egyesület
1992-ben alaku

lt, azzal a céllal, hogy megtaníthassuk a gyermekeknek a „vízen járás” minden titkát, a TERMÉSZETET féltő tudatos vízen járásnak tudományát. Szeretnénk, hogy  velünk és általunk ismerjék meg hazánk legszebb tájait, bóklásszák be csónakjainkkal gyönyörű országunk minden részét, minden porcikáját. Oktatjuk a titkot,és barátainkkal már nemcsak Magyarország, hanem a környező országok vadvizeit is megcsodálhattuk. 2016-ban elindítottuk a kenuverseny szakosztályunkat is. Vízitelepünk évről évre csinosodik, varázslatos vonzerejét a családok is felfedezték, és egyre többen jönnek evezni családi vagy baráti körben a csodálatos vízre.  Sokan elhajóztak már, és az égi vizeket járják, de az itt felejtett lapátokat valaki mindig kezébe veszi,  így tovább evezünk együtt, felnőttek és gyerekek, a lélek legbelső harmóniája felé. Jó szelet! Jó vizet!–kívánnak a Vadkacsák

Földrajzi gyakorlótér
A Vadkacsa Nomád Vízicentrum természettudatos nevelést szolgáló közösségi tere, a „Béni bácsi Földrajzi Gyakorlótér” 2009-ben épült. Kihelyezett földrajzórák és erdeiiskolai foglalkozások helyszíne, innovatív, szemléltető oktató bázismeteorológiai, csillagászati és geológiai eszközökkel.
Tűzoltó szertár Leányfalu önkéntes tűzoltó egyesülete a település legrégebbi civil szervezete,1921-ben már emlékművet állítottak az első világháborúban meghalt leányfaluiak emlékére (Gyulai Pál utca alsó szakaszán). Jelenlegi utódaik Vöröskő Önkéntes Tűzoltó, Műszaki-mentő ésVízimentő Egyesület néven állnak a nagyközség szolgálatában.