Leányfalu sétára hív! Sétáljon végig Leányfalu helytörténeti tanösvényén, azon a 4 kilométer hosszú útvonalon, amely 15 kiemelt helyszín érintésével vezet körbe e festői település központi területén! Az egyes állomások Leányfalu múltjáról, hely-, és kultúrtörténeti értékeiről nyújtanak hasznos ismereteket.
Kedves Látogatók!
Hazá 1956-osemlékmű Vízbenéző Szenes-Pekár-Haggenmachervilla (Móricz Zsigmond út
163.) A háború után államosították, gyermeküdülőként működött, a rendszerváltás után magántulajdonba került. 2. Hajózás A Duna a 17. század végétől kapott jelentős szerepet a környező
települések életében: sokan éltek hajók vontatásából, emellett halászat és
vízimalmok is segítették a megélhetést. A település folyami malma néhány száz
méterrel lejjebb még a 20. század elején is működött. A pócsmegyeriek naponta
ladikáztak át a Dunán a „kisedénnyel" vagy a „nagyedénnyel"
leányfalui szőlőikbe.
3. Fürdőzés a Dunán A XIX. század végén, amikor már
élénk nyaralóélet folyt Leányfalun, a strandolás, fürdőzés még nem volt divat,
a Duna veszélyes fürdőhelynek számított, idővel azonban egyre többeket
vonzottak a hűsítő habok. A Szépészeti és Társadalmi Egyesület kezdeményezésére
hamarosan elkészült a hajóállomás alatt az első uszoda, amely három, U-alakban
összekötött tutajból állt. A szigorú szabályzat szerint hölgyek és urak elkülönített órákban fürödhettek, sőt, a
férfiaknak a Duna-parton „hölgyórákban" még sétálni sem nem volt ildomos.
Az 1885. évi XXIII.t.c. értelmében a Duna, mint hatósági rendelkezés alatt álló víz, mindenki által
fürdőzésre szabadon használható a rendőri szabályok megtartása mellett…(Két
kakastollas csendőr sétált fel- s alá naphosszat a faluban, vigyázva, nehogy
bárki is fürdőruhában, netán hiányos öltözékben közelítse meg a fürdőt…) Aztán az 1940-es nagy árvíz, majd a helyreállítás után 1944 / 45-ben a jégzajlás semmisítette meg a parti építményeket. Fényképek őrzik Leányfalu neves lakói közül Móricz Zsigmondot gyermekei társaságában a Dunán; Karinthy Ferenc, Szeberényi Lehel számos írásban örökítik meg egy-egy dunai fürdőzés élményét.
4. Hitel múzeuma Szendrey–Gyulai villa (Gyulai Pál utca 11.)
5. Szendrey Ignácz háza (Mátyás király utca 36./B.) A Pince-hegy déli oldalának alján húzódik Leányfalu egyik legrégebbi
utcája, ami mentén valószínűleg már az 1860-as években számos présház
sorakozott, melyekből néhány még őrzi eredeti formáját. Gyulai Pál és Petőfi
Sándor apósa, Szendrey Ignácz külön kis otthona volt a település egyik
legrégebbi présháza. Szendrey Turi
Ferenc belvárosi papírkereskedőtől szerezte meg az épületet, és vásárolt
hozzá 80 holdnyi földet. Lányai
elvesztése után több mint 20 éven át lakott e házban. Később Pándy Lajos festőművész, a Szentendrei Művésztelep
alapítója élt itt. A ház ma magántulajdon. Wabrosch-villa (Mátyás király utca 34.) A ház első tulajdonosai a Nemzeti Színház színészei: Agyagfalvi Udvarhelyi Sándor kardalnok, segédszínész és öccse, Agyagfalvi Udvarhelyi Miklós színházigazgató, rendező, énekes. Wabrosch Béla mérnök 1910 körül örökölte az emeletes nyaralót nagynénjétől, és a háború végéig minden nyarat itt töltött feleségével. A villa az államosítás után a Híradástechnikai Ipari Kutató Intézet üdülőjeként működött, ma magántulajdon. Glósz-villa (Mátyás király utca 28.) Dr.Glósz Ferenc ügyvéd a Pince-hegy déli lejtőjén 1890-ben építtetett magának nyaralót a templomépítő Hofhauser Antal tervei alapján. A villa mögött a domboldalra felfutó, nagy telek is tartozott, amelyen az OTI (Országos Társadalombiztosítási Intézet) üdülője állt, amelyet a hetvenes évek elején átépítettek és SZOT (Szakszervezetek Országos Tanácsa)Panoráma üdülőként várta a vendégeket. Ennek éttermeként használták az államosított villát.1989-ben ez az üdülő közel száz NDK-t elhagyó német menekültet fogadott be. Ma mindkét épület magántulajdon. Millennium-ház (Mátyás király u.56.) Az 1896-os millenniumi kiállításon állt az a favázas, címeres pavilon, amelyet Dr. Bradách Antal vásárolt meg a kiállításon, és állított fel azon a 8 holdas birtokon, melyet Szendrey Ignácz adott el neki.
6. Villák I. A Gyulai Pál utcai villák a XX. század elejétől meghatározó elemei voltak Leányfalu látképének, a dunai hajókkal érkezők már távolról felfedezhették a domboldal impozáns épületeit. Péteri (Pfeier)-villa (Gyulai Pál u.25.) Péteri Ferenc ügyvéd és felesége Ómoroviczai Heinrich Margit villáját Torockai Wigand Ede tervezte 1910 körül. A házhoz körülbelül 10 hold nagyságú terület tartozott, szőlővel, présházzal. A Péteri család a pesti Duna-parton álló Diana-fürdő tulajdonosaként volt ismert. A házaspár és gyermekeik is sokat dolgoztak a településért az egykori Szépészeti Bizottságban. A II. világháború után agitátor iskola működött az épületben, majd a Szovjet Követség, később a MAHART nyári üdülője volt, ma magántulajdon. A kőkeresztet 1911-ben Péteri felesége a Heinrich család Fejér megyei birtokáról hozatta ide és állíttatta fel.
Brooser–Konkoly-villa (Gyulai Pál u.40.) Dr. Brooser Károly nyaralója Hofhauser Antal, templomunk építészének tervei szerint épült az 1900-as évek elején. A villát később dr. Konkoly Elemér ügyvéd vásárolta meg. Brooser Károly az Eifel technika csodálója volt, ezért készült a villa is vasszerkezettel. A kertben egy szélmalom is működött. A villát 1951-ben államosították, ma magántulajdon.
Keszits–Benes-villa (Nap u.4.) A Péteri-és Konkoly-villa tőszomszédságában, szintén Hofhauser Antal tervei szerint 1889-ben épült dr. Keszits Károly ügyvéd villája. Tőle Benes József, magyar királyi tanácsos vásárolta meg, majd fia örökölte. Az 1940-es évek végén államosították, az ORFI üdülője lett, de Benes halála után özvegye még az üdülőben lakott. Ma magántulajdon.
7. A Pilis Bár a Leányfalut övező hegyeket gyakran Pilisként említik, valójában ez a terület már a Visegrádi-hegység része, és a vulkáni eredetű Északi-középhegységhez tartozik, amelybe a Duna több száz métert bevágódott, létrehozva ezáltal a festői Dunakanyart. A mészkőből álló, „fiatalabb” Pilis a Dunántúli-középhegységgel alkot geológiai egységet, a kettőt egymástól a Két-bükkfa-nyereg és a Szentléleki-patak völgye választja el. Leányfalu felett a Nyerges-hegy(558m), és a Vöröskő (521m) hegye emelkedik, alattuk az előhegyek között a felszínen lefolyó csapadék mély völgyeket vájt. Az egykori vízmosások mára több helyen a település keskeny, meredek utcácskáivá formálódtak.A terület forrásokban bővelkedik, három forráshoz vezet turistaút: a Vörös-meteor- és a Rekettyés forráshoz, valamint a Csaba-kúthoz. Vizüket mindenki csak saját felelősségére fogyaszthatja! A település feletti erdőség kistavakban is gazdag, a Csíkos-és Rekettyés–tóban hajdan halásztak, telente kedvelt korcsolyázóhelyként is szolgáltak,sőt a helyi vermekben a későnyárig kitartó jégtömböket is innen emelték ki. Mára a tavakat rekettyés- fűzláp és magassásrétek, mocsárrétek borítják, kisebb nyíltvíz felülettel, védett növényük a békaliliom. Körös-körül nagy kiterjedésű erdőtakaró: tölgy, bükk, előfordul még a szelídgesztenye, húsossom, galagonya. Változatos az állatvilág is: őz, szarvas, vaddisznó, az apróvadak közül róka, borz, nyuszt, mókusok, pelék. A ragadozó madarak: az egerészölyv a legelterjedtebb, de nem ritka a héja és a karvaly sem. Se szeri, se száma az énekes madaraknak. A piros turista jelzést követve egy órás túrával juthatunk fel a Vöröskő csúcsára, ahonnan páratlan panoráma nyílik a Dunakanyarra. A tanösvény jelzését követve 10 perces sétával érhetjük el a Gyulai-emlékművet.
8. Gyulai-emlékmű
A faépület idővel tönkrement, de Gyulai emlékezete a település irodalmatszerető közönsége számára tovább élt, és 1921-ben tiszteletére a Leányfalusi Törzs tagjai emlékoszlopot emeltek. Az egyszerű, kézzel rakott kőoszlop márványtábláján Gyulai Pál 1887-ben keletkezett Leányfalván című verséből vett idézet olvasható. 1921 után minden év szeptember 6-án, Szendrey Júlia halálának napján a Kisfaludy Társaság, a Magyar Tudományos Akadémia tagjai és képviselőik koszorúzási ünnepséget rendeztek, emlékbeszédek, szavalatok hangzottak el. Ezt követően az emlékezés a falu hajdani Róth-féle vendéglőjében folytatódott a kor neves művészeinek fellépésével. 1945 után e szép hagyomány megszűnt, de a pihenőhely bevonult az irodalomtörténeti emlékhelyek sorába. A rendszerváltás után lokálpatrióták újra felélesztették a tradíciót, az emlékoszlopot 2007-ben a Leányfaluért Közalapítvány újíttatta fel, Leányfalu kulturális intézményei pedig minden év szeptemberében emléktúrát szerveznek, melyen Gyulai Pál sétaútját követve adóznak a neves irodalmár emlékének. Az egykori szőlőhegy később beerdősödött, s ma már fák takarják el szemünk elől a hajdan lenyűgöző látványt.
9. Dora-patak A vulkanikus hegyek délies fekvésű lejtőin már a kelták is foglalkoztak szőlőműveléssel, majd a rómaiak és a magyarok is követték példájukat. A középkortól a pócsmegyeri gazdák gondozták a domboldalakat, és készítettek jó minőségű bort. A szőlőkultúra egészen az 1880-as évekig virágzott, amikor az Észak-Amerikából behurcolt szőlő-gyökértetű (filoxéra) ezeket az ősi módon(levágott szőlővessző elültetése) művelt szőlőket kipusztította. A tönkrement gazdák földjeiket felparcellázták és az üdülni vágyó fővárosiaknak adták el a présházaikkal együtt, melyekből hamarosan kies nyári lakok épültek. Többen csonthéjas gyümölcsösök telepítésébe kezdtek, a sziklás talajt néhol dinamittal robbantott üregekbe töltött termőfölddel tették faültetésre alkalmassá. Az egykori mezsgyéken cserjések, közöttük közép-dunai erdős puszta-rétek alakultak ki.
10. Szent Anna templom A Hofhauser Antal építész tervei alapján, közadakozásból épült, 1892-ben felszentelt neogótikus templom több kiemelkedő alkotással is büszkélkedik.Az oltárkép, a Szűz Máriát olvasni tanító Szent Annát ábrázoló festmény Udvardy Gyula festőművész alkotása. Kilenc festett üvegablaka Róth Miksa, a kor legjelentősebb üvegfestő művész műhelyében készült. Katona Puszta Sándor papköltő emléktáblája Csíkszentmihályi Róbert szobrász művész munkája. A település első plébánosa Katona Sándor, a Puszta Sándor néven publikáló költő1937-től haláláig, 1983-ig szolgált Leányfalun. A Lengyel menekültek emlékművét adományozói hálából állították, mert a második világháború kezdetén a leányfalusiak több száz lengyel menekültet fogadtak be otthonaikba. A Keresztelő Szent János és a Jézus Szíve képeit Feszty Masa festő művész készítette. A bejárat feletti mozaik Deák–Ébner Lajos festőművész munkája. A sétányon végighúzódó kálvária domborműveit, illetve a bejárat jobboldalán látható II. János Pál pápa emléktábláját Páljános Ervin szobrászművész készítette. A szabadtéri oltárt az 1848-49-es forradalom és szabadságharc centenáriumára állították, a benne foglalt Madonna szobor Boldogfai Farkas Sándor szobrászművész alkotása. A templom mögött szerényen meghúzódó Assisi Szent Ferenc szobor alkotója ismeretlen. A plébánia 1940-benépült, majd 1985-ben jelentős bővítésen esett át, kertjében található a Puszta Sándor Emlékszoba. A templom előtti téren nyári időszakban vasárnaponként szabadtéri misék és kulturális rendezvények is várják a híveket.
11. Villák a Szent Imre herceg útján Leányfalu egyik legrégebbi utcája a Kerek-hegy lábánál húzódik. Duna felöli oldala az 1920-as évek végéig beépítetlen maradt, egészen a folyóig legelő és szőlőterület volt, melyet csak az akkori Visegrádi út (11-es főút) szelt ketté. A hegyfelöli oldalán már az 1860-as évektől nyaralók épültek. Marton-Rauscher-villa (Szent Imre herceg útja 25-27.) Marton Alajos bőrdíszműves mester egykori nyaralója eklektikus stílusban épült az 1880-as években. A villát 1910 körül átépítették, később a Rauscher család tulajdonába került. Az államosítás után iskolaként működött, ma magántulajdon.Pórfi-Helvey-nyaraló (Szent Imre herceg útja 19.) Már az 1860-as években
állt itt egy téglalap alakú présház, amit később kibővítettek. Első ismert
tulajdonosa Pórfi Ferenc kalapos mester volt, aki a kiegyezés alkalmával Ferenc
József fejére „szabta”a Szent Koronát. 1921-ben már Helvey Laura, a Nemzeti
Színház színésznője az épület tulajdonosa. Vámossy-villa (Szent Imre herceg útja 17.) dr. Vámossy Mihály a Lónyai utcai Református Gimnázium tanára az első betelepülők egyike, az 1860-as években vásárolta meg a présházat, amelyet később a neves építész, Padányi Gulyás Jenő tervei szerint átépítettek. Vámossy Mihály, majd fia, Zoltán, a neves gyógyszertanprofesszor-a Leányfalusi Társadalmi és Szépítő Egyesület elnökeként is-, tevékenyen dolgoztak a falu felvirágoztatásáért. Hetényi-Magyar-villa (Szent Imre herceg útja 7.) Az egykori présházat az 1930-as évek végén dr. Hetényi Géza belgyógyász vette meg, később a család eladta dr. Magyar Imre orvosprofesszornak, akinek leszármazottai ma is birtokolják. Márai Sándor író gyakori vendég volt a Hetényi háznál, miután a főváros ostromának kezdetekor 1944-ben a falu északi részén az Erdész utcai Gergely-villába költözött.
12. Móricz Zsigmond háza (Móricz Zsigmond út 155.) Leányfalu! A név varázslatos hatással volt rá. Családjában hatan voltak fiútestvérek, és csak a hetedik fiú lett lány. Egész életében fiú csillagzat alatt élt... Most felcsillant egy falu, mely csupa lány? Leányfalu volt hirtelen a tündérkert, ahova el kellene jutni. (Móricz Virág: Apám regénye) 1911-ben, a Leányfalun nyaraló színész, jó barát, Rózsahegyi Kálmán végig kísérte Móriczot a falun, de ő egyetlen kedvére való nyaraló lehetőséget sem talált. Aztán meglátott egy gyönyörű, óriás diófát és felkiáltott: „Kié ez a fa?Ezt megvenném! Eladó?!” „Magában nem, de a kerttel együtt igen” –volt a válasz, és három napon belül már ki is fizette. Egy év múlva, az 1912 nyarára elkészült kicsi házat, a mostani villa magját, birtokba vette a család. A kert Móricz és családja számára meghatározó élettér volt, a nyaralás mellett gondosan megtervezett parcellákban zöldséget, gyümölcsöt termesztettek. 1937-ben Móricz végleg Leányfalura költözött, és többnyire a dunai hajóval közlekedett Leányfalu és a főváros között. Műveinek jelentős része itt született. Az itt töltött mintegy három évtized alatt íróként is, szerkesztőként is vendégül látta szinte az egész magyar irodalom színe-javát.Néhány név a sok közül: Kós Károly, Németh László, Kodolányi János, Nyírő József, Szabó Lőrinc, Veres Péter. Leányfalu Hely-és Irodalomtörténeti Kiállítóhelyén állandó kiállítás mutatja be Leányfalun töltött éveit. A ház a család tulajdonában van, a tárgyi emlékeket a Petőfi Irodalmi Múzeum őrzi. Móricz Zsigmond háza (Tervezők: a Kós Károly építész csoporthoz tartozó Fehérkúti Bálint és Torockai Wigand Ede) Móricz Zsigmond író(1879–1942)
13. Református templom Református Szeretetotthon (Szent Imre herceg útja 1.) Az épület, amint az utca többi háza is, már állt az 1840-es években. 1937-től a Biberauer Richárd által alapított Filadelfia Diakonissza Egyesület üdülője, ma idősek otthonaként a Magyarországi Református Egyház fenntartásában működik. 1969-től haláláig volt az otthon lakója Szentmihályiné Szabó Mária,(1888–1982)erdélyi író, újságíró. Ravasz László háza (Hegyalja u.1.) Ravasz László (1882–1975)lelkipásztor, teológus, filozófus, esztéta, író, társadalmi és közéleti személyiség, a két világháború közötti időszak nagyhatású református püspöke. A Rákosi-rendszer lemondásra kényszerítette, így 1953-tól élt teljes visszavonultságban Leányfalun népes családja körében. Gyakori vendég volt a háznál veje, Bibó István filozófus, jogtudós. Emlékét utcájában kopjafa őrzi, a leszármazottai által lakott ház falát domborműve díszíti. Nevét viseli a helyi könyvtár.
14. Leányfalu Hely-és Irodalomtörténeti Kiállítóhelye Az 1840 és 1860 között
épült présházat Móricz Zsigmond egyik testvére, Miklós vette meg, majd a
Károlyi család tulajdonába került. A II. világháború után az MSZMP
birtokába,1990-től
a település tulajdonába szállt az épület, melyben az önkormányzat 1999-ben
helytörténeti múzeumot alakított ki. Jelenleg is az önkormányzat működteti és
tartja fenn a kiállítóhelyet, mely elsősorban Móricz Zsigmond Leányfalun töltött éveit mutatja be, és írói
munkássága mellett megismerhetjük a Móricz-ház és kertje történetét, híres
vendégeit, a hozzájuk kapcsolódó legendákat. Móricz Zsigmond szobra Kovács Ferenc alkotását 1966-ban állították. Millenniumi emlékmű 2000-ben emeltette Leányfalu önkormányzata. Az államalapító Szent István király fejdomborműve Bartók András szobrászművész, a kőposztamens Pap Lajos kőfaragó alkotása. 7 Wass Albert emlékkő Az emlékkövet 2008-ban, az író és költő születésének centenáriumán avatta fel az önkormányzat. 1848/49-es kopjafa Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc hőseinek tiszteletére állította a Hóvirág Nyugdíjasklub1999-ben.
15. Vadkacsa vízisport-telep A Vadkacsa Egyesület Földrajzi gyakorlótér
|
Leányfalu anno >