Friss hírek


KONFERENCIA A SORG-VILLÁBAN

András Adorján, 2017. aug. 23. 12:26

Szeptember 23., szombat 17.00 helyszín: Sorg-villa

A SORG CSALÁD TÖRTÉNETE - KONFERENCIA A SORG-VILLÁBAN LEÁNYFALUN

Előadók:

DR. BANK BARBARA   történész (Nemzeti Emlékezet Bizottság tagja)

GYŐR ATTILA  művészettörténész (Miniszterelnökség)

Dr. FEHÉR CSABA főlevéltáros (Budapest Főváros Levéltára)

Leányfalu önállósodási törekvései

András Adorján, 2017. febr. 9. 10:33   [ 2017. febr. 9. 10:34 frissítve ]

Leányfalu Pócsmegyer része volt a XIX. században, de gyakran mindkét nevet együtt használták, mint például 1875-től a postai bélyegzőkön. A Duna fizikailag ketté vágta a két, egybe tartozó helységet, amelyekben lakóik helyzete több mindenben különbözött egymástól. Míg Pócsmegyert átlagosan évente kétszer elöntötte az ár, addig a leányfalui lakosok árvízkárt nem szenvedtek. Bár Leányfalut nyaralótelepként emlegették, közigazgatásilag pusztaként szerepelt, a villatulajdonosok és a szőlőbirtokosok másként, kedvezőbben számolhatták az itteni adójukat, mint a szemközti falu népe. A pócsmegyeri képviselőtestületben leányfalui képviselők is helyet kaptak, vagy mert megválasztották őket, vagy a legtöbb adót fizetők jogán. Így javaslataikat a képviselő testület elé tudták terjeszteni.

Különválási kísérlet

Így történt 1928-ban is, amikor dr.Vámossy Zoltán és társai beadványt intéztek a belügyminiszterhez, amelyben azt kérték, hogy Leányfalu külön községgé alakulhasson, mert szerintük ez elősegítené mind Leányfalu, mind a szigeti nép fejlődését és Pócsmegyer anyagi  gyarapodását.  A miniszter leiratában azt válaszolta, hogy az elszakadás ügyében a képviselő testületnek kell - az 1886.évi évi XXII. t.c. 152§ értelmében - állást foglalnia. Az 1929. május 14-i rendkívüli képviselő testületi ülésen a jelenlevők többsége nagyon károsnak tartván az elválást, ellene foglalt állást.

Az újonnan alakuló község súlyos pénzügyi viszonyok közé kerülne, mondták, de még inkább tarthatatlan helyzetbe sodorná az anyaközséget.  A leányfalui rész leválása esetén a kisebb területtel és aránylag kevesebb adóalappal bíró anyaközség önálló községi életet élni nem bírna. A két község egységes egészet alkot. A statisztika szerint Leányfalun 111 megtelepedett család él, ezen felül 96 pócsmegyeri, 68 szigetmonostori és 24 tahitótfalui földmíves család művel itt mezőgazdasági ingatlant, így ezen többség állásfoglalása is belefoglaltatott a határozatba.” - olvasható a jegyzőkönyvben.

A következő, június 17-i ülésen Szentpéteri Lajos, járási főszolgabíró elnökölt Pócsmegyeren. Dr. Pekár Imre, dr.Pekár Gyula, Marton Aladár és Wabrosch Béla, leányfalui képviselők azt az álláspontjukat védték, hogy csak az önálló Leányfalu képes fejlődni.  Ugyanebben a témában az utolsó közgyűlést 1930. február 8-án tartották, amelyen dr. Zboray Géza, járási főszolgabíró elnökölt. Nagy vita zajlott a két ellentétes nézet között. Végül a képviselő testület határozatban kimondta, hogy Leányfalu önálló községgé alakulását sem községi háztartási, sem általános közigazgatási szempontból nem tartja időszerűnek. Az esetről a Pilishegyvidéki Hírek írt cikket. Leányfalu "üdülőhely" címet kapott.  A Leányfalusi Szépítő és Társadalmi Egyesület 1934 májusában a belügyminisztériumhoz címzett, és a vármegyei alispánnál  24.779. /934.sz.alatt benyújtotta a kérelmet arra, hogy "Üdülőhely" címet adományozzanak Leányfalunak. Hivatkoztak az 1929. XVI. tc.-re, amely módot adott arra," hogy mindazon községek, melyek természeti fekvésüknél fogva alkalmasak arra, hogy mint nyaraló-és üdülőtelepek, a mai kultúrának megfelelően kifejlődhessenek, és tényezői lehessenek a "Nyaraljunk itthon" jelszavú mozgalomnak.” Hozzátették, hogy a községhez tartozó, Leányfalu néven ősidők óta ismeretes nyaralóhely fejlődését ez elősegítené.

Végül a belügyminiszter 1935. október 12 -én a 25-ös sorszám alatt aláírta, és a 237-187-1935.sz. rendelettel a Pócsmegyerhez tartozó Leányfalut üdülőhellyé nyilvánította. A következő év elején megalakították az Üdülőhelyi Bizottságot, és megírták az Alapszabályt.

Új padokat rendeltek, és a közterületen lévő fák, padok és más létesítmények felett a rendelkezési jogot átvették.  A község bevezette az üdülőhelyi díjat.  A faluban szobákat és egész épületeket lehetett nyárra bérbe venni.  Több budapesti intézmény társas nyaralóházat nyitott dolgozóinak. Országos kiadványokban hirdették a leányfalusi dunai fövenyfürdőt és a szállásokat.  A helyi képes levelezőlapok hátoldalára a " Nyaraljon Leányfalun!" reklámszöveget nyomtatták. Vonzerőt jelentett a kirándulóknak, hogy a környező települések közül egyedül itt üzemelt benzinkút, és a remek konyhájú Kaszinó nagyvendéglő várta a vendégeket.

A község nevének megváltoztatása Pócsmegyer-Leányfalura kísérlet Pócsmegyer képviselő testülete 1934. október 19-i közgyűlésésén határozott arról, hogy beterjesztést tesz a belügyminiszterhez: változtassák meg a község nevét Pócsmegyer-Leányfalura.  A kérést azzal indolkolták, hogy az országban több Leányfalu elnevezésű község van, és gyakran az ide címzett küldeményeket máshová vitte a posta.  A beterjesztést a következő év januárjában elutasították azzal, hogy csak a Borsod-megyében lévő Sály községhez tartozó jelentéktelen külterületi lakóhely viseli ezt a nevet, Veszprém megyében pedig hivatalosan Nemesleányfalunak nevezik a települést, így összetévesztésre nem ad alkalmat.  A miniszter válaszában figyelmen kívül hagyta azokat az érveket, hogy Leányfalu nevének a község nevébe való felvétele üdülőhelyi és idegenforgalmi szempontból is kívánatos lenne, mert Leányfalu neve sokkal ismertebb, mint Pócsmegyeré.

 

Leányfalu különválása - elvi döntés

Pócsmegyer képviselő testületének rendkívüli közgyűlését 1945. május 6-án tartották meg, amelyen megtárgyalták a Leányfalu nagyközség különválásának az ügyét. Megszavazták az elválást, amelyet azzal indokoltak, hogy Leányfalu lakosságának régi kívánsága az, hogy Pócsmegyertől külön váljon, s erre kell, hogy a demokratikus államberendezés lehetőséget adjon, ezért az elvi elhatározást eszközölniük kellett. Ez ellen a közbeeső véghatározat ellen az 1929. XXX.tc.48§-nak (4. bek.) értelmében fellebbezésnek helye nincs. - olvasható a jegyzőkönyvben.  Az önállóvá válás éve, 1949. Pócsmegyer képviselő testülete 1949. január 25- i ülésén, melyen a belügyminisztériumból Kolozsváry Vilmos miniszteri segédtitkár is részt vett, határoztak Leányfaluról. A képviselő testület egyhangúlag hozzájárult Leányfalu önálló községgé alakulásához, és Pócsmegyertől való különválásához. „ A Belügyminisztérium úgy, mint a Vármegye, minden körülmény között szem előtt tartja a községek jogos igényét.” - mondta a minisztérium jogi képviselője. Leányfalu községben a képviselő testület első közgyűlése 1949. június 27-én zajlott le. Ezen ifjú Schillerwein János községi bíró és özvegy Csapó Sándorné községi törvénybíró lemondott. A következő közgyűlésen Fóner Károly helyettes bíró elnökölt. A harmadik közgyűlésen, augusztus 3-án döntöttek a község végleges nevéről. Ugyanis addig legtöbbször Pócsmegyerrel együtt emlegették. A jegyző javasolta, hogy hivatalosan csak Leányfalu legyen egyedül, mert az ország területén más, hasonló nevű település nincs.

 

Ürmös Lóránt írása megjelent a Leányfalui Hírek 2016 decemberi számában.

2016 Leányfalu éve volt!

András Adorján, 2017. febr. 9. 10:13   [ 2017. febr. 9. 10:16 frissítve ]

2017. január 5-én a Faluházban, a Lanner Kvartett újévi koncertjén adta át Leányfalu Pócsmegyernek a stafétát, hiszen egykori anyatelepülésünk irányítószáma: 2017. Így 2017 Pócsmegyer éve lesz! A staféta ez esetben egy habán dísztál volt, melyet Marozsán József leányfalui keramikusművész készített (Pontosabban kettő, hiszen polgármesterünk előrelátóan kettőt rendelt, hogy egy megmaradjon Leányfalunak is.) A tálon a két település neve, címere, irányítószáma szerepel, s egy régi képeslapról mintázott rajz a két falut elválasztó, illetve összekötő Dunáról. Az átadás alkalmával Loszmann János polgármester felidézte, hogy amint azt egy éve ígérte, Leányfalu számára a 2016-os esztendő az útépítések és a kulturális-közösségi programok éve volt. Németh Miklós Pócsmegyer polgármestere a stafétát átvéve elmondta, hogy számos izgalmas programmal készülnek erre az esztendőre, és kiemelte egyik nagy tervüket: nyáron ideiglenes pontonhidat szeretnének létesíteni a két település között. Érdemes tehát odafigyelni Pócsmegyerre az idén is!

Lezárult tehát a 2016 Leányfalu éve programsorozat, és így visszatekintve érdemes felidézni néhány emlékezetes pillanatot, a teljesség igénye nélkül: kinyitottuk a Sorg villát, ahol számos színvonalas program: koncert, Koltai Róbert Napló-szilánkok című előadása, Nagy Imre emléknap, ’56-os programok és az országos médiában is visszhangra találó Bibó István emléknap és kiállítás, valamint a cserkészek által létrehozott Kölley György pap cserkészvezető életéről szóló tárlat várta az érdeklődőket. 2016 tavaszán három gyermeknap, nyáron falunap, hagyományteremtő céllal római kori gyerektábor, ősszel szüreti, valamint tűzoltó és postás bál is volt, és megrendeztük a leány- és asszonynevű települések első találkozóját is. Régi képeslapokból nyílt pompás kiállítás a múzeumban, egész évet átívelő fotópályázat zajlott, és az alkotásokból készült el a 2017-es falunaptár, de megszületett a Leányfalui olvasókönyv, a település eredetmondája, emlékbélyegző és Leányfalu bélyeg, és megindult a Leányfalu társasjáték megalkotása is. Átadtuk a faluház alatti füves pályát, a helytörténeti tanösvényt és szabadtéri fitneszpályát. Megelevenedett a hajdani hajófogadási ceremónia, tavasszal forrásfelfedező kiránduláson, ősszel Gyulai Pál emléktúrán, szilveszterkor Vöröskő-túrán vehettünk részt. De az év folyamán emléktáblákat is avattunk, az 1989-es NDK-s menekültek befogadása és Bibó István előtt tisztelegve.

A faluház, a könyvtár, a múzeum, valamint az Aba-Novák Galéria és az egyházközösségek megszokott, színvonalas programjait a civilek rendezvényei is színesítették. Minden, a közösség számára megálmodott eseményt sok tervezés, szervezés és felkészülés előzött meg, majd a feszült várakozás, hogy vajon eljönnek-e a kedves leányfalusiak, vajon leszünk-e elegen? Aztán, pedig hogy minden rendben lemenjen, és utána az elrámolás és az elszámolás nehéz feladata. (Tavaly több, mint 11 millió forint értékben pályázott sikeresen a faluház a könyvtárral és a múzeummal közösen!!!)

Az önkormányzat nevében ezúton is köszönjük mindazoknak a munkáját és segítségét, akik hozzájárultak a 2016 Leányfalu éve programsorozat sikeres lebonyolításához.

Adorján András

’56-OS EMLÉKPROGRAMOK A SORG-VILLÁBAN LEÁNYFALUN

András Adorján, 2016. jún. 10. 22:05

1956. november 16.
"Leányfalun Georgij Malenkov, Mihail Szuszlov, Ivan Szerov hadseregtábornok és Kádár János részvételével
szigorúan titkos találkozót tartanak.
A szovjetek ismertetik Kádárral a Nagy Imre-csoport elrablásának és Romániába történő deportálásának tervét. Kádár, anélkül, hogy az IIB-t vagy a kormányt tájékoztatná, beleegyezését adja a tervhez."
Forrás: http://magyarkronologia.terrorhaza.hu/1956/november_16.html#november_16.
E titkos tárgyalás helyszíne a kormányüdülőként szolgáló egykori Sorg –villa volt.

’56-OS EMLÉKPROGRAMOK A SORG-VILLÁBAN LEÁNYFALUN
Az emlékprogramok fővédnöke Regéczy-Nagy László, a Történelmi Igazságtételi Bizottság elnöke

A programot az 1956-os forradalom és szabadságharc 60. évfordulójára létrehozott Emlékbizottság támogatja: a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásért Közalapítvány 1956-os Pályázati Iroda

Az 1956-os forradalom és szabadságharc 60. évfordulója tiszteletére Leányfalu Önkormányzata három alkalommal nyitja meg a tulajdonában álló Sorg-villa épületét.

EMLÉKPROGRAMOK
JÚNIUS 18.
NAGY IMRE EMLÉKNAP
16.00 óra Földváryné Kiss Réka történész - néprajzkutató, a Nemzeti Emlékezet Bizottsága elnökének előadása Nagy Imréről és koráról
A nap zárásaként levetítjük A Nagy Imre-per, 1958 című,
Egy propagandafilm titkos története alcímet viselő alkotást.

OKTÓBER 23.
MEGEMLÉKEZÉS AZ 1956-OS FORRADALOM ÉS SZABADSÁGHARC TISZTELETÉRE
11.00 óra Ünnepi megemlékezés
15. 00 óra A fiatalság napja – történelmi utazás az ’50-es évekbe
18.00 óra A nap zárásaként levetítjük a Mansfeld című filmet

NOVEMBER 5.
DR. BIBÓ ISTVÁN EMLÉKNAP

16.00 óra Dr. Szájer József európai parlamenti képviselő előadása a Bibó Szakkollégium történetéről, majd Dr. Bibó István államminiszter élete és munkássága című vándorkiállítás megnyitója.
A nap zárásaként levetítjük Hanák Gábor Dr. Bibó Istvánnal készített dokumentum filmjét.

Szervező: Faluház és Ravasz László Könyvtár,
a lebonyolításban közreműködő szervezet a 1004. Szent Anna Cserkészcsapat
A programokhoz kötődően mindhárom napon lehetőség nyílik a műemléki védettség alatt álló épület megtekintésére. Az eseményre tisztelettel hívjuk és várjuk Leányfalu Polgárait!

2016 - Leányfalu éve

András Adorján, 2016. márc. 6. 12:00   [ 2016. márc. 6. 12:07 frissítve ]

Különleges év ez Leányfalu történetében, hiszen a 2016-os évszám megegyezik a település postai irányítószámával – mondta Loszmann János, a Duna-parti nagyközség polgármestere, amikor január 9-én jelképesen átvette a „Település éve” stafétát Molnár Zsolttól, Szigetmonostor első emberétől.

Leányfalu nemrégiben felújított faluházának színháztermében a Lanner Kvartett telt házas újévi zenés vendégsége keretében adta át a 2015-ös postai irányítószámmal rendelkező Szigetmonostor polgármestere és képviselő-testülete a stafétát Leányfalunak.

'Ez az esztendő Leányfalu éve, amelyet arra szeretnénk felhasználni, hogy alvó településünkből élő közösséget kovácsoljunk” – emelte ki Loszmann János, az ünnepélyes átadón. 'Ezt szolgálja az az egész éves programsorozat is, mely nemcsak az itt élők számára nyújt majd tartalmas és szórakoztató időtöltést, de az idelátogató vendégek érdeklődésére is számot tart. Érdemes lesz tehát 2016-ban sokszor eljönni Leányfalura' – fűzte hozzá a Pilis lábainál elterülő nagyközség vezetője.

A hangverseny után a hallgatóság pezsgővel koccintott az új évre, Leányfalu évére.

A Pilis-Dunakanyar régió települései körében néhány éve kialakult hagyomány szerint egymásnak adják át a „Település éve” stafétát. Szigetmonostor irányítószáma 2015, Csobánka irányítószáma 2014, Pomázé pedig 2013, míg a jövő esztendő, 2017 a postai irányítószám szerint Pócsmegyer éve lesz.

FOTÓPÁLYÁZAT

András Adorján, 2016. jan. 29. 22:45

Mert esetleg csak Ön ismeri, mert szép, értékes vagy kedves valamiért, és mert ezeket szívesen megmutatná másoknak is.

Kedves Barátunk!

Januárban induló FOTÓPÁLYÁZATUNKRA várjuk a Leányfalu épületeiről, épületrészleteiről, egyedi kulturális és természeti értékeiről, kevésbé ismert „kincseiről”  készült felvételeket.  Nevezési díj nincs. Nevezni csak saját készítésű, digitális, illetve hagyományos papír alapú képpel lehet.  Egy pályázó havonta legfeljebb 7 fotót nyújthat be. Méretek: digitális kép: ne legyen 1 MB-nál nagyobb; papíralapú kép: 13x18 cm.

A pályázat 2016. január 1-én indul, de nem zárjuk le az év végén, mert értékmegőrzés, dokumentálás céljából szeretnénk folyamatossá tenni.          Havonkénti beadási határidő minden hónap 25 - e. Információ és beküldési cím: konyvtar.leanyfalu@gmail.comtel.: 70 336 38 37

A beküldött fotókat Leányfalu honlapján is közzé tesszük, legjavából képeslapot, leányfalui postabélyeget és 2017-es naptárt is megjelentetünk.

Azokat a pályázókat, akik januártól folyamatosan küldik a felvételeket, Anna-napi, ingyenes hajózással jutalmazzuk!

 Szervezők::   Bedő Szilvia és Adorján András

90 éve született Fábián Zoltán író

András Adorján, 2016. jan. 29. 22:28

Fábián Zoltán író 1926. január 30-án Nyíregyházán született, 1983. máj. 2 - án  Szentendrén  autóbaleset áldozata lett. 1955 óta haláláig volt falunk hűséges lakója a Kálvária utca 8. sz. alatt. Itt írta regényeit, elbeszéléseit is. Ide kötötte Móricz Zsigmond emléke, otthonuk élénk irodalmi és társasági  fórummá vált. Az írószövetség titkáraként innen irányította, szervezte a vidék irodalmi közéletét, a vidéki írócsoportok és szerkesztőségek tevékenységét, az Olvasó Népért és az Olvasó Tábor mozgalmat. Bedő Szilvia írása itt olvasható.

GYULAI PÁL EMLÉKTÚRA

András Adorján, 2015. aug. 31. 6:43

 
Szeptember 12., szombat 10.00
GYULAI PÁL EMLÉKTÚRA – találkozó 10 órakor a Dunakanyar Könyvesbolt előtt (CBA téren)
további információ: Bedő Szilvia, Ravasz László Könyvtár, telefon: 06 70 3363837

Kis történetek Móricz Zsigmondról Leányfalun

András Adorján, 2015. aug. 13. 4:59   [ 2015. aug. 13. 5:01 frissítve ]

Móricz Zsigmond népszerű volt életében is, szerették az emberek. Foglalkozott vele a sajtó, mert a közönség szívesen olvasott róla. A Színházi Élet című közkedvelt hetilapban gyakran jelent meg cikk vele kapcsolatban.

Ő is többször írt benne rövid elbeszéléseket. Amikor az újságírók felkeresték Leányfalun, először mindig megebédeltette őket, csak utána adott nekik interjút. És a kertjét mindenkinek megmutatta, büszkélkedett vele.

A veteményeskert


Ez itt, amerre a szem ellát- mutatta a kertjét 1928 nyarán Móricz, -mind szőlő volt! Kivágattam, mert olyan rossz volt a bor, hogy még a szentlászlói kaszásoknak sem ízlett. Veteményt sem ültettem az idén, mert kiszámítottam, hogy minden saját termésű krumpli egy pengőbe került….Hát nem érdemes. Inkább írok…Most virágot ültettem, százezer szál szegfűt számoltunk meg, virágszőnyeget terítettem a feleségem elé.

Ez volt az első nyár, amit Simonyi Mária kint töltött Leányfalun. Tíz évvel később már máshogy nézett ki a kert, amikor ősszel betakarították a termést, lemérte; a sárgarépa ágyások hossza 1300 métert tett ki, a petrezselyem 800 métert.- Annyi, mint ide Tahi.- mondta az író.



A munka

- Csak nyáron tudok írni,- mesélte Móricz - minden nagy munkám nyáron készült. Az író leányfalui házában minden nap öt órakor kelt, és reggelre elkészült a napi penzumával.

Egyik nyáron - 1924-ben - Keszthelyen nyaralt a családjával. Megkérdezték tőle, miért lett hűtlen Leányfaluhoz. - Nem leszek hűtlen Leányfaluhoz – felelte, csak pihenni megyek Keszthelyre. Ugyanis Leányfalun többnyire dolgozni szoktam, nem pihenni.


Lemondások


Egyszer 1937-ben egy riporter látogatta meg leányfalui házában. Bort töltött a vendégének és magának is, de ő éppen csak belekortyolt a poharába. Ennek az az előzménye, hogy amikor 1899-ben 21 évesen felkerült Móricz Pestre, szilveszterkor egy társasággal három éjjel és három nap mulatott az új évszázadra. Azóta nem ivott alkoholt.

Cigarettával nem tudta megkínálni akkor az újságírót, mert mint mondta:

- Karácsonykor letettem a dohányzásról, húsvétkor a húsevésről, pünkösdkor a tejről és a tojásról.

Máskor ezt nyilatkozta Móricz: - Sok minden van az életben, amit nem kóstoltam. Még nem tudom, hogy mi a bor, nem vagyok borivó, nem ismerem a kártyát, az ópiumot. Nekem elég volt egy mámor, a munka. Ezért meglepő egy fénykép 1933-ból, amely a Leányfalura tartó hajón készült. Móricz nagyon megszomjazott a melegben és sört rendelt a büfében, majd egy huzatra kiitta az üveget. Felesége, Simonyi Mária ijedten figyelte a jelenetet, mert ilyen rendellenességet sohase tapasztalt az írótól.


Dedikálás

Egyik nyáron Márffy Ödön festő (Ady Endre özvegyét vette feleségül) és neje Csinszka, külföldi vendégeket vittek kirándulni Visegrádra. Leányfalu határában lerobbant az autójuk. Ezért elmentek a Móricz villába. Szívesen látták őket, Simonyi Mária rögtön intézkedett a konyhában paprikáscsirke ügyében, az író az összes létező pálinkáját elővette kínálásra. Az egyik amerikai vendég előhúzott egy autogram albumot azzal, hogy Móricz írjon bele. A társaságban hirtelen megfagyott a levegő, mert köztudomású volt, hogy Móricz más könyvébe nem írta bele a nevét.

- Nem, én inkább a házam odaadom, de idegen könyvbe nem írok! - mondta csendesen és megpödörte a bajszát.

Csinszka kérlelni kezdte az írót, hogy ne ragaszkodjon az elvéhez. Felajánlotta, hogy szerez tíz Nyugat folyóirat előfizetőt cserébe. Móriczban végül felülkerekedett a szerkesztő és megírta élete első, önálló autogramját.

Ürmös Lóránt

Felhasznált források: Színházi Élet 1924/30., 1928./30., 37., 1930/32., 1933/20., 1937/30., 52., 1938/46. szám

A dunai hajózás története

András Adorján, 2015. máj. 15. 22:36

A leányfalui hajójárat megindulása -  A pesti Naplóban 1856 áprilisában jelent meg egy pócsmegyeri olvasó levele, amelyben üdvözölte a hírt, hogy „ Szent-Endre gőzhajóállomással lesz egybekötve a fővárossal.” Azt írta, ha a falusi embernek pár órát kellett eltölteni eddig Pesten, bevásárlás vagy egyéb ok miatt, egykét napjába is került,míg a heti hajóval haza tért, de ezután másképp lesz... - Ürmös Lóránt a írása megjelent a Leányfalui hírek 2015. áprilisi számában.

1-10 of 100