![]() A neogótikus stílusú templom terveit megálmodó és az építkezést lebonyolító Hofhauser Antal ( 1857-1923) műépítész, egyetemi tanár a kor egyik legfoglalkoztatottabb építőművésze volt. Az oltárképet – mely az ifjú Szűz Máriát olvasni tanító Szent Annát ábrázolja - Udvardy Gyula (1839-1914) akadémikus festő-fényképész művész készítette. A bejárat feletti csodás mozaik – mely egy képen jeleníti meg a kis Jézust ölelő Szent Annát, Szűz Máriát és az ifjú Keresztelő Szent Jánost - Deák-Ébner Lajos (1850-1934) festőművész remeke. Ez a névsor azonban
nem teljes, hiszen kápolnánknak vannak még olyan művészi részletei, melyek
alkotóit nem ismerjük. Ilyenek például a pompás üvegablakok, melyekről csupán
azt tudjuk, hogy kik adományozták őket. Öt ablakon olvashatók is ezek a nevek.
A többiről Hummer Nándor, a Templomépítő Bizottság titkára informál minket A Leányfalui
Római Katholikus Kápolna története című,1892-ben írt kiadványban: „A kápolnának kilencz ablaka van, s a
vallásos kegyelet mind a kilencz ablak számára
talált gazdát, kik azt a kápolna ékességéül szolgáló üvegfestéssel
feldíszítették. A szép stílű sanctuarium három ablakára dr. Glósz Ferenc ügyvéd
neje Szt. István, Boldog Jolán, Szt. Hermin alakjait festeté. A kápolna hajójának hat ablaka közül az
egyiket Benke Gyula és neje Szenes Ilona által adományozott Szt. Ilona képe
díszíti, - a másodikat dr. Szitányi Ödönné szül. Kövér Jolán Szűz Máriája
(sextini Madonna), - a harmadikat Palkovics Edéné szül. Eisner Ilona Szt.
Erzsébetje, - a negyediket Latinovics Lászlóné szül. Szitányi Valéria Szt.
Annája. Két ablakkép még nem készült el; az egyiket Köhler István készítteti,
Szt. Istvánt fogja ábrázolni, - a másikat özv. Köhlerné, ez a Defregger-féle
Szűz Anya képe lesz. E képeket a nemes lelkű adományozók nagy áldozattal
készíttették el, s az építő-bizottság több ülésén nem is késett az Isten
dicsőségére felajánlott buzgalmukat hálásan megköszönni.” A későbbi munkák és visszaemlékezések is csak ezeket az információkat vették át, forráskritika nélkül. Így sehol sem olvasható, hogy a három évvel később elkészült két üvegablak egyike, a karzatra felvezető lépcsőnél végül Keresztelő Szent Jánost ábrázolta és nem Szent Istvánt. No de a lényeg, hogy sem a fennmaradt írásokban, sem a székesfehérvári püspöki levéltár anyagaiban nem találni a festett üvegekre vonatkozóan bővebb információkat. Tehát a bőkezű adakozók nevei fennmaradtak, ám az alkotóművész kilétét homály fedi… Kicsit olyan ez, mintha a Sixtusi-kápolna freskói esetében megelégednénk a megbízó, II. Gyula pápa nevével, és Michalengeloról valahogy megfeledkeznénk. Mert bizony a mi Szent Anna-templomunknak legalább ilyen ékességei azok a színes üvegablakok, melyeken át a napfény oly különös játékkal vetül a belső fehér falakra. ![]() Egy születésnapon mindig az ünnepelt kapja a meglepetést. Most azonban Szent Anna-templomunk szolgált egy izgalmas meglepetéssel, 120. „születésnapján”.
Adorján András |