Amikor 1890. augusztus 6-án leégett a leányfalusiak hitéletét is kiszolgáló pócsmegyeri imaszoba az Esterházy család urasági épületében, Leányfalu lakói még aligha remélhették, hogy alig két év múlva már saját templomukban imádkozhatnak. Ám a hívek eltökéltségének és adakozókedvének köszönhetően 1892. július 31-én dr. Steiner Fülöp székesfehérvári püspök már fel is szentelhette a leányfalusi templomot. Bár a Szent Anna-templom csupán egy kicsiny kápolnának épült ezen a fiatal, akkor még csak alig 400 lelket számláló üdülőhelyen, mégis olyan jeles művészek közreműködésével készült el, akik akár egy nagy város bazilikájának is büszkeségére váltak volna.

A neogótikus stílusú templom terveit megálmodó és az építkezést lebonyolító Hofhauser Antal ( 1857-1923) műépítész, egyetemi tanár a kor egyik legfoglalkoztatottabb építőművésze volt. Az oltárképet – mely az ifjú Szűz Máriát olvasni tanító Szent Annát ábrázolja - Udvardy Gyula (1839-1914)  akadémikus festő-fényképész művész készítette. A bejárat feletti csodás mozaik – mely egy képen jeleníti meg a kis Jézust ölelő Szent Annát, Szűz Máriát és az ifjú Keresztelő Szent Jánost - Deák-Ébner Lajos (1850-1934) festőművész remeke.

Ez a névsor azonban nem teljes, hiszen kápolnánknak vannak még olyan művészi részletei, melyek alkotóit nem ismerjük. Ilyenek például a pompás üvegablakok, melyekről csupán azt tudjuk, hogy kik adományozták őket. Öt ablakon olvashatók is ezek a nevek. A többiről Hummer Nándor, a Templomépítő Bizottság titkára informál minket A Leányfalui  Római Katholikus Kápolna története című,1892-ben írt kiadványban: „A kápolnának kilencz ablaka van, s a vallásos kegyelet mind a kilencz ablak számára  talált gazdát, kik azt a kápolna ékességéül szolgáló üvegfestéssel feldíszítették. A szép stílű sanctuarium három ablakára dr. Glósz Ferenc ügyvéd neje Szt. István, Boldog Jolán, Szt. Hermin alakjait festeté.  A kápolna hajójának hat ablaka közül az egyiket Benke Gyula és neje Szenes Ilona által adományozott Szt. Ilona képe díszíti, - a másodikat dr. Szitányi Ödönné szül. Kövér Jolán Szűz Máriája (sextini Madonna), - a harmadikat Palkovics Edéné szül. Eisner Ilona Szt. Erzsébetje, - a negyediket Latinovics Lászlóné szül. Szitányi Valéria Szt. Annája. Két ablakkép még nem készült el; az egyiket Köhler István készítteti, Szt. Istvánt fogja ábrázolni, - a másikat özv. Köhlerné, ez a Defregger-féle Szűz Anya képe lesz. E képeket a nemes lelkű adományozók nagy áldozattal készíttették el, s az építő-bizottság több ülésén nem is késett az Isten dicsőségére felajánlott buzgalmukat hálásan megköszönni.”

A későbbi munkák és visszaemlékezések is csak ezeket az információkat vették át, forráskritika nélkül. Így sehol sem olvasható, hogy a három évvel később elkészült két üvegablak egyike, a karzatra felvezető lépcsőnél végül Keresztelő Szent Jánost ábrázolta és nem Szent Istvánt. No de a lényeg, hogy sem a fennmaradt írásokban, sem a székesfehérvári püspöki levéltár anyagaiban nem találni a festett üvegekre vonatkozóan bővebb információkat. Tehát a bőkezű adakozók nevei fennmaradtak, ám az alkotóművész kilétét homály fedi… Kicsit olyan ez, mintha a Sixtusi-kápolna freskói esetében megelégednénk a megbízó, II. Gyula pápa nevével, és Michalengeloról valahogy megfeledkeznénk. Mert bizony a mi Szent Anna-templomunknak legalább ilyen ékességei azok a színes üvegablakok, melyeken át a napfény oly különös játékkal vetül a belső fehér falakra.

 E hiányosság feltárása végett kezdtem bele a keresgélésbe magukon az ablakokon. A kilenc ablaküveg közül egy esetében jártam szerencsével. A Szent Ilonát ábrázoló festmény fémkeretének alsó peremén a sárga gittelés alatt néhány kidomborodó alakzatot véltem felfedezni. Óvatos tisztogatás után egyértelművé vált, hogy írást rejt e perem. A lassan előtűnő cirkalmas gót betűk összeolvasása után összeállt az üzenet: PINXIT MAXIMILIANUS ROTH, az az FESTETTE RÓTH MIKSA.  Aki kicsit is jártas a művészettörténetben, annak ez a név nagyon sokat mond. Róth Miksa a magyar üvegfestészet és mozaikművészet egyik legjelentősebb alkotója, nemzetközileg is elismert és foglalkoztatott művész volt. „1897-ben Karl Engelbrecht hamburgi üvegfestőnél megismerte a Tiffany-féle opalescens üveget és ezekből szecessziós stílusú ablakokat készített, amiért elnyerte az Iparművészeti Állami Aranyérmet. Szecessziós stílusú munkái nemcsak itthon, hanem külföldön is jelentős elismerést biztosítottak számára: 1900-ban a párizsi világkiállításon ezüst, az 1904-es St. Louis-in pedig aranyérmet nyert, ugyancsak aranyéremmel tüntették ki Torinóban, idehaza pedig elnyerte a Ferenc József Rend lovagi fokozatát.” - olvashatjuk róla a www.rothmuzeum.hu internetes oldalon. Az tehát, hogy Róth Miksa alkotása ékesíti templomunkat, egy újabb olyan különlegesség, melyre joggal lehetünk büszkék. És bár eddig csak egyetlen ablak esetében sikerült megtalálni az alkotó nevét, szinte biztosra vehetjük, hogy valamennyi üvegcsoda e jeles művész műhelyéből került ki.

Egy születésnapon mindig az ünnepelt kapja a meglepetést. Most azonban Szent Anna-templomunk szolgált egy izgalmas meglepetéssel, 120. „születésnapján”.

 

Adorján András