Szendrey, Petőfi, Gyulai és Leányfalu




 Nincs nyoma annak, hogy az 1848-49-es forradalom és szabadságharc egyik hőse, Petőfi Sándor valaha is járt volna e tájon. Annak sem, hogy felesége, Szendrey Júlia vagy fiuk, Petőfi Zoltán lábai bármikor is rótták volna településünk utcácskáit. Petőfi apósa és sógora viszont igen meghatározó szerepet töltöttek be egykoron Leányfalu életében.




Petőfi 1846-ban ismerkedett meg Szendrey Júliával és egy évre rá meg is kérte a szivarozó és nadrágot hordó, meglehetősen nagyvilági hölgy kezét. Hogy Júlia igenje mennyire a szerelemnek és mennyire a költő ismertségének szólt, azt máig vitatják irodalomtörténészeink, de tény, hogy frigyük nem tarthatott soká. Az ifjú férj engedelmeskedvén a haza hívó szavának, kivette részét a szabadságharcból. Júlia 1849 –ben látta utoljára, ám alig egy esztendő sem telt el, mikor máris „eldobta” azt a bizonyos özvegyi fátylat, és újra férjhez ment. A halál igen korán, alig 39 évesen méhnyakrák formájában érte utol Budapesten, 1866-ban. Március 15-e után hajszálpontosan kilenc hónappal, december 15-én, Debrecenben született meg gyermekük, Zoltán. A színészi pályát választó ifjút 22 éves korában a tüdőbaj vitte el, 1870-ben. Haláláig azonban gyakran találkozott nagyapjával Szendrey Ignáccal. Nem úgy, mint apja, hiszen az após nem örült, hogy leánya Petőfi Sándorral kötötte össze életét, rosszallásaképp még az ifjú pár 1847-es esküvőjén sem vett részt.



Szendrey Ignác kisebbik leányát, Máriát 1858-ban vette feleségül Gyulai Pál, a jeles író, kritikus.Így Petőfivel kapcsolatosan végül is csak posztumusz sógorságról beszélhetünk. Sőt arra sem találni utalást, hogy Gyulai Pál és Petőfi Sándor valaha is találkoztak volna egymással. 1848-ban Gyulai Kolozsváron tanult és feltehetően Szendrey Júliával is csak évekkel később találkozott, amikor Petőfi műveinek kiadására készült. Gyulaiék boldogsága sem tartott azonban sokáig, hiszen 1866-ban Szendrey Mária szenderült jobblétre kolera következtében.








A helytörténeti források sok hiányosság mellett arra engednek következtetni, hogy Szendrey Ignác, Júlia édesapja az elsők között vásárolt telket Leányfalun, jó 20 ével Petőfi halála után és 1872 körül építtette fel a ma is látható villát, Ybl Miklós tervei alapján (Gyulai Pál utca 11.). Ezt követően élete utolsó húsz évét itt töltötte - akkor még – Leányfalván. Leginkább a birtok felső részén lévő kicsiny présházban (Mátyás király utca36/b. ) szeretett lenni, s a jó klímának hála 1895-ben, 95 éves korában hunyta végleg le szemeit.





 


Gyulai Pál az 1870-es évek elején járt először Leányfalun, a két Szendrey lány és Petőfi Zoltán halála után. Majd egyre több időt töltött apósa villájában, ahol pezsgő irodalmi-művészi társasági élet alakult ki egészen 1909-ben bekövetkezett haláláig.









Ha Petőfi Sándor és Szendrey Júlia nem is, a szabadságharc egy másik – máig vitatott – nagy alakja, Görgey Artúr viszont sok időt töltött Leányfalun. Visegrádi „belső emigrációjából” heti rendszerességgel látogatta meg barátját, Szendrey Ignácot, Petőfi egykori apósát.






                                                                                                        Adorján András

Comments