Adalékok a leányfalusi sportpálya történetéhez

Adalékok a leányfalusi sportpálya történetéhez

 

Tavaly, év végén napvilágot látott egy olyan projekt megvalósítására irányuló tervezet, mely a faluház környezetének rendezését, illetve egy műfüves focipálya létesítését tűzte ki célul. A cél mindenképpen üdvös, ám a projekt körül még sok a bizonytalanság. Ennek kapcsán többször is felvetődött, hogy tulajdonképpen mit lehet tudni a településünk szívét képező füves focipálya keletkezési körülményeiről? Az eddig napvilágot látott információk alapján azt mondhatjuk, hogy nem túl sokat. A magam részéről a Pest Megyei Levéltárban keresgéltem, és egyelőre csak két iratot találtam, melyből némi plusz információt kaphatunk. Az elsőben a leányfalui Üdülőhelyi bizottság elnöke a Közellátási felügyelőség Dunakanyari kirándulási tervei kapcsán feltett kérdésére 1949. június 9-én az alábbi tájékoztatást adta:

„...A Kéner féle vendéglő helységei minden további nélkül rendelkezésre állnak f. évi június 26-án rendezendő kirándulásuk alkalmával, ugyan így a sportpálya is. (…) Egyben megemlítem még a rendkedvéért, hogy mivel a leányfalui EPOSZ ifjúság a saját erejéből építette meg a sportpályát és tartja karban, kérem Önöket, ha módjukban áll a pálya fenntartásához némi összeggel  hozzájárulni szíveskedjék, mely összeg az üdülőhelyi bizottságnál fizetendő le. Továbbra is készségesen mindenbe segítségükre sietve maradok Elvtársi Üdvözlettel: Badacsonyi Antal„

Az Üdülőhelyi bizottság elnöke által a Vegyipari szakszervezet kelmefestő szakosztályának  „felvilágosítás nyújtása tárgyában” 1949. július 20-án írt levelében pedig ez olvasható:

„…Elvtársék által tervezett kirándulás esetén Leányfalun letelepedési helyet tudunk biztosítani ingyenesen a strandon, a Dunaparton és a sportpályán, A sportpályával kapcsolatosan csak annyit kérünk, hogy mivel azt a leányfalusi EPOSZ ifjúsága saját anyagi erejéből létesítette, pályahasználat, fenntartás és tisztántartás címén önkéntesen valamit felajánlani szíveskedjenek, mely felajánlás az üdülőhelyi bizottságnál fizetendő le.(…) Ha footbal mérkőzést is óhajtanak játszani, kérjük azt is közöljék, hogy a helyi csapat időben felkészülhessen.”

E két dokumentumból annyit lehet leszűrni, hogy a sportpályát önkéntes munkával alakították ki és tartották fenn a helyi fiatalok. A munkálatokra e dokumentumok szerint legkorábban 1948 tavaszán kerülhetett sor, hiszen az EPOSZ-t, az Egységes Parasztifjúság Országos Szövetsége elnevezésű ifjúsági szervezetet 1948 márciusában hozták létre. (Csak rövid ideig működött, inkább csak lépcsőfokként funkcionált az ifjúsági szervezetek teljes központosításáig, az 1950-ben létrehozott DISZ, a Dolgozó Ifjúság Szövetsége megalakulásáig.)

A focipálya területe korábban - Weszely István családtörténeti kutató szerint - annak a Rausch családnak a birtokában volt, mely családé volt a mai óvoda épülete is hajdan, és amely rokonságban állt a település életében meghatározó tényezőnek számító Kölley családdal. A két család kapcsolatáról részletesebb információk a http://wista.mindenkilapja.hu/html/18606545/render/csaladtortenet-1  oldalon olvashatóak.

Arról azonban, hogy a sportpálya területe miként került a falu tulajdonába ő sem tudott pontosabb választ adni. Valószínűsíthető, hogy az óvoda épületéhez hasonlóan az államosítások következtében.

Akinek egyéb információi is vannak a focipálya múltjáról vagy rendelkezik régi fotókkal, azt kérem jelezze a Ravasz László könyvtárban, vagy az adorjan@poli.hu címen.

                                                                                                          Adorján András

 2013.01.17.


Comments