140 éve született Rózsahegyi Kálmán

140 éve, 1873. október 6-án, Endréden született Rózsahegyi Kálmán

Rózsahegyi Kálmán, a Nemzeti Színház színésze 1920-22-ben vásárolt Leányfalun présházat, amely valószínűleg a század elején épülhetett. Az egyszerű fadíszítésű, oszlopos, tornácos házat többször átépítették, már nincs a család tulajdonában. A Rózsahegyi Kálmán utca 5. szám alatti ház kerítésén emléktábla látható.

„Semmiféle bölcs ember nem fejti meg az élet értelmét. Hogy általában mi az értelme az életnek azt én nem tudom, s talán akkor is így felelnék, ha száz évvel megtoldanám az életemet. Ha azonban egyetlen színész pályafutásának az értelmén gondolkodom - az enyém -, annyit mindenesetre mondhatok: A szomorú embereket megvigasztalni és jóra, szépre nevelni. Mindig ezt akartam, s ez ma is az én ars poetikám!"

Színészcsaládból származott, apja, Rózsahegyi Ödön vidéken játszott. Rózsahegyi Kálmán is vidéken kezdte pályafutását, de 1898-ban szerződtette a Magyar Színház. 1900–1935 között a Nemzeti Színház tagja volt, 1923-tól az örökös tagság birtokosaként. A realista színjátszás egyik legjelentősebb képviselője, aki nem a szó művésze volt, hanem az egyszerű, természetes, közvetlen játéké. Az 1910–20-as években kabarészínészként is népszerű lett, melynek köszönhetően a határon túlra is eljutott. 1926-ban az USA-ban vendégszerepelt, 1935 után különböző magánszínházakban lépett fel. Sokoldalú színész volt, színházi alakításai és filmszerepei a bohózattól az érzelmes humorig minden árnyalatot felöleltek. Hosszú színészi pályájának híres alakításait e helyt nem tudjuk mind felsorolni. Néhány közülük: Zuboly (Szentivánéji álom), sírásó (Hamlet), bolond (Lear és Vízkereszt), a fiatal és öreg Gobbo (Velencei kalmár), Tiborc (Bánk bán), A vén gazember, Berci bácsi (Rokonok), Liliomfi, A cigány, A bor, Az új földesúr, Légy jó mindhalálig, Sárga csikó, Európa nem válaszol, Süt a nap, A tanítónő, Te csak pipálj, Ladányi. Feleségével, Hevesi Angélával alapította magán-színiiskoláját, melyből számos híres színész került ki. Humorral, szeretettel, őszinte együttérzéssel nevelték fel a fiatal színész-ígéretek egész sorát. Hevesi Angéla korát megelőzően művelt, okos, modern és sokoldalú “színészfeleség” volt. Akinek nem volt pénze, azt ingyen tanította, csak ezt feleségének nem volt szabad megtudnia.

Minden hónapban zsebből adta oda a kezükbe a tandíjat, akik azt rögtön befizették. Rózsahegyi szeretett vadászni, első debreceni színészfizetéséből vadászpuskát vett. Zörög a haraszt címmel meg is írta vidám vadásztörténeteit, a könyv 1942-ben jelent meg. Gyakran járta vadásztársaival a pilisi hegyeket, a szigetet.

*

Rózsahegyi és Leányfalu (Patik László: Leányfalusi legendárium c. könyvéből) Rózsahegyi Kálmán a faluban szép nyári lakot építtetett. Szomszédai már az építkezés alatt izgatottan várták az országos hírű művész urat. Híres színész – emlegették. Csak azt nem tudta közvetlen szomszédja, Csámpa bácsi, hogy egy színész pontosan mit is csinál. Azt hallotta Rózsahegyiről, hogy gyakran megnevetteti az embereket - így azt gondolta Csámpa bácsi, hogy a színész olyan bohócféle. Elkészült az épület és megérkezett Leányfalura Rózsahegyi. A szomszédok először köszöntötték őt. Csámpa bácsi beszédbe elegyedett vele: -Színész úr, hát nagyon fain, flancos lett a villája. Ha tudná, milyen büszkék vagyunk, hogy a szomszédai lehetünk. Biztos nagyon sokba került, jó sokat kellett érte hübschengölni. Rózsahegyi szájából majdnem kiesett a pipája- Mit csinálni, kedves öcsém?- kérdezte meglepetten. - Hát hübschengölni, bukfencezni.

*

Nyáron minden nap fél kettőkor, közvetlenül ebéd után Rózsahegyi Kálmán lesétált a Dunához. Egyik kedvenc fája tövénél letette a kalapját, pipáját és szandálját. Őrizetlenül hagyhatta, sohasem úszni, vigyázott rájuk. Közben boldogan beszélgetett minden falubelivel. A falu befogadta, igazán szerették. 1961-ben, 88 éves korában halt meg Budapesten. A szeretett Kálmán bácsi temetésére a fél ország elment. Koporsója körül lovas rendőrök álltak… Az állam által adományozott díszsírhelyen nyugszik a Farkasréti temetőben, síremlékét Kisfaludy Stróbl Zsigmond készítette. Forrás: Internet, Kiss Gábor: Villák, kertek a Dunakanyarban c. könyve

Bedő Szilvia írása megjelent a Leányfalu lap 2013. szeptemberi számában








Rózsahegyi Kálmán Móricz Zsigmonddal


Comments